A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)
RÉMIÁS Tibor: Nemes királyi csizmadiacéh Szepes mezővárosában – Különös tekintettel 19. századi vagyoni helyzetére, kapcsolatrendszerére és adakozókészségére
Az első datálatlan dokumentum a kassai csizmadiacéh megkülönböztetett szabadsága ellen íródott hivatalos felszólító levél, amelyben a szepsi csizmadiacéh elöljárói kötelezik a szomszédos kassai csizmadiacéhet „a helyi sokadalmak alkalmatosságával a műlátásoknak megfizetésére". A második közölt forrás a Szepsiben 1861-ben élő Fried Leopold suszternek a helyi vargacéhbe történő felvétele ellen íródott elmarasztaló és eltiltó levél, amelyet a főszolgabíró helybenhagyott, ugyanakkor a „szokások ellen cselekvőknek" örök tanulságul és a szepsi csizmadiák elöljáróinak gyakori hivatkozási alapul is szolgált. A harmadik forrás egy olyan fennmaradt fogalmazvány 31 , amelyben az aláíró szepsi csizmadia céhmester és alcéhmester nem tesz eleget az Ipar és Kereskedelmi Kamara kérésének, mert a császári hadsereg számára készült felmérésre kitérő választ adnak azzal, hogy „a Pór nép által viselni szokott legközönségesebb csizma készítésével" foglalkoznak, ezért az ilyen munka terméke „a Császári hadsereg számára (nem) czélszerű, és (nem) alkalmas". Negyedikként már az ipartársulat jegyében íródott 1881. évi peres beadványt 32 adunk közre, amelyben az alelnök, Gergely János urat ért sérelmek orvoslását kérik „a régi szokás vagyis a volt czéhnél szokásban volt" gyakorlat alapján. Végezetül a jövőkép előrebocsátásaként közreadjuk a főszolgabíró 1889. évi buzdító levelét 33 , amelyben az ipartársulati elnökséget Szepsiben is ipartestület alakítására szólítja föl. 1. „Jóakaró Szomszéd Uraiméknak ajánljuk Szolgálatunkat Kegyelmeteknek! Közelebb el múlt Várossunkban celebrált Margit napi közönséges sokadalmi alkalmatossággal a Szepsi Betsületes Nemes Királyi Csizmadia Czéh Antecessoritul in Anno 1632. Ns. Czéh petséttye alatt emanalt bizonyos Accordárul való Testimoniálisnak /: a mint véllyük:/ valóságos párját szomszédságos kötelességgel és egyszersmind becsülettel Kegyelmetektül vévén, velünk el olvastatta. A mi azért Kegyelmetek között régtül fogvást való Controversiának el igazítását azon communicalt testimoniálisban illeti: nem láttyuk semmi nyomát és fundamentumát azon dolognak az említett testimoniálisban, hogy a Szepsi Ns. Királyi Csizmadia Czéh a Mutatásoknak megfizetésére obligáltatván, kegyelmetek pedig reciproce nem tartoznék a Szepsi Ns. Csizmadia Czéhnek megfizetni; hanem azon Accordálnak két kiváltképpen való conditiója lévén, úgy mint: elsőben. Minden tisztességes dolgokban tartozzék a Szepsi Ns. Királyi Csizmadia Czéh. Kegyelmetektül függeni. Másodszor. Hogy ha valamelly dolgok a Kegyelmetek Ns. Királyi Czéhének Articulussa, avagy szabadsága ellen volnának, azokat tartozzék el távoztatni, és hogy ha ezt a két conditiót ex totó violálná, akkor menrrálnának (?) azon Accordának tenora szerint ötven forintig való büntetésben, de azon két conditióbul, hogy a Szepsi Csizmadiák Kegyelmeteknek Műlátást fizessenek, Kegyelmetek pedig Kegyelmeknek azzal ne tartozzék, teljességgel nem lehet ki hozni, sem azokbul meg erősséteni, mert a mi az első conditiót illeti, in. omnibusz iustis et licitis, és mind azokban a dolgokban, mellyek ezen Ns. Királyi Czéhnek igazsága és szabadsága ellen nintsenek. Sőt pro communi bono vergálnak, készek Kegyelmetekkel edgyet érteni, és függeni is a miben illik, a miképpen hogy edgyező akarattal folytatták vala a dolgot Kegyelmetekkel akkoron, a midőn a Tiszán túl való Csizmadiákat nem kívánták volna a Betsületes Ns. Csizmadia Czéhek a Tiszán által botsátani, és akkoron is, a midőn a Varga Mester emberek a Csizmadiák mesterségeknek rendivel és formájával kívántak válna élni. A mi pedig a második conditiót illeti: azt maga sem mondhattya Kegyelmetek, hogy a Kegyelmetek Ns. Királyi Czéhének igazsága avagy szabadsága ellen kívánnának járni, mert a midőn Ns. Királyi Kassa Várossában a sokadalmak alkalmatosságával bé mennek, semmiben nem kívánnak Kegyelmeteknek pro judicálni, hanem a kegyelmetek igasságához, és régi jó rend tartásához kívánnyák magokat alkalmaztatni, de Kegyelmetek a midőn Várossunkban celebráltatni szokott sokadalmakba ki jő, a Szepsi Ns. Királyi Csizmadia Czéhnek régi boldog emlékezetű Királyaiul ki adatott Articulussa és szabadsága ellen kíván járni és tselekedni, akkoron, a midőn a rend szerint való Műlátást más külső Ns. Királyi Czéhbéliekkel edgyütt nem 29 Megítélésünk szerint a forrás írásmódját és szóhasználatát figyelembe véve a beazonosítatlan levél a 17. század végére, vagy a 18. század legelejére datálható. Pontos meghatározásra a Szepsi Városi Tanács iratainak átnézése után juthatunk. 30 1861. március 11-én tartott tanácsülés jegyzőkönyvéből: „Felvétetett a Csizmadia Czéhnek Tekintetes Fő Szolgabíró Úrhoz beadott 's a Tanácshoz utasított panasza és Szepsi Varga Czéh ellen törvények és szokás ellenére Fried Leopold szepsi lakos schuszternek a' Varga Czéhbe lett felvétele tárgyában". 31 1863. szeptember 7. - Tekintetes Ipar és Kereskedelmi Kamara! kezdetű levél. 32 1881. november 20. - Mélyen Tisztelt Elnökség! kezdetű sérelmező levél. 33 1889. március 14. - Rozsnai Istvánnak, a szepsi ipartársulati elnöknek címzett levél. 632
