A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)
RÉMIÁS Tibor: Nemes királyi csizmadiacéh Szepes mezővárosában – Különös tekintettel 19. századi vagyoni helyzetére, kapcsolatrendszerére és adakozókészségére
*30 dik A vízi puskához készült veder, melly szintén Molnár Sámuel házánál van. *31 dik Szám 13 szám alatti skatujába találtatik az Adorjány József elleni per, ami az Seprenvisarik (?) táblán is le fojt, ami fojt 1858. *32 dik Szám alatt lévő bizonyos levél, melly tárgyalódott a Frid Leopold izraelita az Varga Czéhbe való summa bé fizetése iránt, mellyet az örök emlékül bé írjuk jövendőre nézve, hogy jelen Czéhünk meg nyervén az fent írt más Czéhez és Czéhünk mint Törvényesen meg nyervén Czéhünkbe kelletett a Varga Czéhnek az summát bé fizetni. *33 dlk Szám alatt Jeremiás Károly Vájsz Bertalan izraelita között 2 darabban lévő irományai, melly az akkori Ttes. Fő Szolga Bíró Szent Imrei Bertalan Úr részéről végre hajtás eránt ment véghez. *34 dik Szám alatt Rima Szombathi Czéhbeli mester Varga Mihály 2 darabba lévő levele az egyik bizonytalan. *35 cíik Szám alatt találtatik Berkovits Jakab kötelezvénye, melly tárgyalja, hogy az Czéhünk társaságába fél summát bé fizette a feléről szól, mellyet is a tűzött időre nem teljesít... *36 dlk Szám alatt találtatik a Ns. Czéh Statutumja, melly magában foglal minden rend szabájokat. **37 Szám alatt találtatik az Társulatnak 333 számú Pénztártul egy betéti kis könyvecskéje 50 forint betétellel. Az fentebb írt év, inventárium szerinti összve irata alkalmával jelen voltak az alább írtak: fő czéh mester, Hágem János, 2 dlk Cz. Mester id. Draskóczi József, 3 dik Cz. Mester Lipták János, Asszesszor Dienes István, szintén Lipták János, Perceptor Virág József, szintén Koletár József, Barta Dániel, ifjú Halmi József, Szilágyi János, Lakatos József, Szoták Pál, ifjú Mester Pergelly János. Fel Jegyeztetett az akkori Ns. Czéh hites jegyzője Molnár Sámuel által, msk." Időzzünk egy kicsit, és ismerkedjünk meg jobban a csizmadiacéh szervezetének működéséhez, mindennapjaiban elengedhetetlenül fontos tárgyakkal és dokumentumokkal. A céh 19. századi történetének kutatása során minimum 3 ládáról szereztünk tudomást. Az egyik az ún. két kulccsal nyíló céhláda, aminek meglétét az 1855. évi inventárium bizonyít. Ennek a céhládának a készítési dátumát, külső megjelenési formáját, készítőjét, sőt hol- vagy meglétét sem ismerjük. Csak az bizonyos, hogy valamilyen oknál fogva (lehet, hogy öregségéből adódóan, szétesett, szétszáradt, így javíthatatlanná vált, vagy más célra kezdték használni, stb.). 1862-től már új ládában őrzik a céh féltett kincseit. Ez egy politúros láda, 9 melynek fedőlapján ez olvasható: „Szabad Abaúj m. Szepsi csizmadia czéh ládája. Nemes [Rozsnyay István] Úr Fő Chéh mestersége alatt készült. 1862." A Szepsi Tájházban ma is megtekinthető csizmadia céhláda fedőlapjának belső oldalára piros festékkel pedig a következőket jegyezték fel: „Ezüst Táblával körjáró urak: Gáli Dániel, Bártko (?) János, ifiu Mészáros Dániel. 1862 dik Évben. Fő Czéh Ms.: Rozsnyay István Al ~ - : Leszlák István 3. ~ - : Havas András Czéh Gazdája: Molnár László : Tomkó János Jegyzője: Draskóczi Károly Atya Ms.: Gazsy György Bejáró: Pásztor András, Zsomba József Mülátó(?): Péter József, Szanyi Mihály 1862-ben a céh ládáját Hersko György helyi asztalosmester készítette 16 forintért. Rajta a lakatosmunkákat Rácz Sámuel ugyancsak helyi lakatosmester végezte el 4 forintért. 9 Remák Béla, a tájház egyik létrehozójának visszaemlékezése szerint az 1862-ben készült csizmadia céhládát sokáig Havas János őrizte Szepsiben, majd halála után házát, és vele a céhládát is Heimrich Sándor örökölte, aki végül a féltett műtárgyat az alakuló Szepsi Tájháznak ajándékozta. Lásd még: Renák B. 1991. 1. 624
