A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

SPÓNER Péter: A miskolci csizmadiacéh története a megalakulástól a céh felszámolásáig (1667-1872)

A MISKOLCI CSIZMADIACÉH TÖRTÉNETE A MEGALAKULÁSTÓL A CÉH FELSZÁMOLÁSÁIG (1667-1872) SPÓNER PÉTER ,Miatyánk a csizmadia mi csizmánkat jól megvarrja amidőn megfoldja azonképp el is bontja"

1 Célunk a miskolci csizmadiacéh 200 éves történetének bemutatása, nyomon követve, hogyan fejlődött ez idő alatt az ország legnagyobb létszámú csizmadiacéhévé. Elsősorban a már e tárgykörben eddig megjelent szakirodalomra támaszkodva, kiegészítve levéltári forrásokkal - limitációk, egykorú összeírások -, illetve a Herman Ottó Múzeum történeti adattárában található, a miskolci csizmadiákra vonatkozó anyaggal. A CSIZMADIASÁG MAGYARORSZÁGI ELTERJEDÉSE ,Jaj de boldog az az anya Kinek fia csizmadia Mer nem tudja, mely órában Full csirize s kupába'" A csizmadia szóval 1570-ben találkozunk először amikor is egy „Cysmagyarto Andreas juratus"-ról esik szó.

3 A magyar nyelvbe szerb-horvát közvetítéssel került oszmán-török szó.

4 A középkorban a bőrkikészítés specialistái a királyi szolgálónépek körében a tímár nevet viselték. A magyar módon történt bőrkikészítést a tímárok mellett a szíjgyártók is végezték. A bőrkikészítéssel, bőrfeldolgozással kapcsolatos első céhek a 15. század folyamán alakultak hazánkban. Ekkor alapítják az első tímár- és vargacéheket. Csizmadiacéhek csak aló. század legvégétől alakulnak, mivel a csizma is csak e század második felétől kezd elterjedni Magyarországon. A hazai csizmadiacéhek számára a céhkataszterből nyerhetünk adatokat, amely szerint hazánkban több mint 300 ilyen típusú céh működött a majd 300 év alatt.

5 A legkorábbi csizmadiacéhet Kassán, illetve a Nyitra megyei Varbón alapították a 16. század végén, 1598-ban.

6 Ezeket követte 1602-ben a pozsonyi, majd 1604-ben a deb1 Részlet a „csizmadia Miatyánk"-ból, melyet Bodgál Ferenc gyűjtött. Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattár, továbbiakban HOM Na. Ltsz. 777. 2 HOM Na. Bodgál, Ltsz. 777. 3 Magyar Néprajz. 1991. III. 80. 4 A középkori iratokban latinul „cothurnarius"-oknak hívták őket 5 Éri I.-Nagy L.-Nagybákay P., 1975.

1. köt. 282. 6 Éri I.-Nagy L.-Nagybákay P., 1975. II. köt. 222. 603