A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

FRISNYÁK Sándor: Borsod vármegye földhasznosítása a 18-19. században

8. ábra. Borsod vármegye tiszta földjövedelme 1865-ben (pengő Ft/ha) aktív gazdasági övezetében, ahol a kedvező természetföldrajzi feltételek mellett a települések a komparatív előnyöket is kihasználják, a termelés hatékonyabb. A földhasználat a Sajó-völgy, a Miskolci-kapu és a Borsodi-Mezőség falvaiban és mezővárosaiban a legintenzívebb, ahol az egy hektárra jutó tiszta jövedelem (az 1865. évi statisztikai források alapján számolva) 8,1 és 11 pengő Ft között változik.

19 S ugyanakkor a megyei átlag 5,15 pengő Ft/ha, a nagyrégió (= Felvidék) egészére számolva alig haladja meg a 4 pengő Ft/ha értéket (1. táblázat). A „szántóövezet"-től távolodva, a kedvezőtlen adottságú ártereken, az eróziós-deráziós dombsági és a középhegységi tájakon a tiszta jövedelem erőteljesen csökken, nagy területeken 3 pengő Ft/ha alatt marad (8. ábra). 19 Sz. n. Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme, Buda, 1865. 100-108. adatai alapján "számított értékek. 596