A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

FRISNYÁK Sándor: Borsod vármegye földhasznosítása a 18-19. században

térképek, különösképpen az I. katonai felmérés szelvényei,

5 továbbá azok a táj- és helytörténeti munkák, amelyek az emberi tevékenységi formákkal is foglalkoznak.

6 Borsod vármegye 18. századi agrárgazdaságát a földművelés és az állattenyésztés egyensúlya jellemzi. A vármegyét alkotó gazdasági kiskörzetek (mikrorégiók) ágazati szerkezetében a hasonlóságok mellett egyes termékek részarányában már különbségek is megjelennek. A gabonatermelés egyetlen mikrorégióban sem hiányzik, de a Sajó-völgy, a Miskolci-kapu és a Borsodi-Mezőség kivételével, a legtöbb helyen nem haladja meg az önellátás kereteit. A 18. század közepére lezárul a telepítések korszaka, a spontán és szervezett népességmigráció eredményeként a korábbi évszázadokban elpusztult helységek ismét benépesülnek. Az 1715-től 1787-ig terjedő 72 év alatt Borsod vármegye népessége - a betelepítések révén - 566%-kal növekszik. A 18. századi nagy népességnövekedést a földbőség, a szántógazdálkodásra alkalmas tájtípusok, a nagy kiterjedésű gyepterületek, a domb- és hegyvidéki tájak gazdag erdőségei, az ipar számára hasznosítható ásványi nyersanyagok és energiaforrások teszik lehetővé. A megtelepülök és az „őslakók" a gazdasági tér kiszélesedésével, a kultúrtáj növelésével a természeti erőforrások racionális hasznosítására törekszenek. A komplex parasztgazdaságok a földmüvelés és gabonatermelés egységére épülnek, de a 18-19. század fordulóján lassan megindul az egyensúly felbomlása és a struktúrák térbeli differenciálódása. A mikrorégiók - az ökológiai és ökonómiai feltételrendszerhez alkalmazkodva - egyfajta „specializáció" felé haladnak. A földrajzi munkamegosztás a 19. században, különösképpen a gabonakonjunktúra hatásaként, markánsabbá válik. A belső és a külső piacok kiszélesedése, a határhasználati rendszerek és a termelési eszközök korszerűsödése (pl. a nyomásgazdálkodást felváltó vetésforgó) átformálja Borsod mezőgazdaságát is. A modernizáció, a mezőgazdaság tőkés átalakulása dinamikus iparfejlődéssel és az infrastruktúra-rendszer kiépítésével kapcsolódik össze. 1. ábra. Borsod vármegye földhasznosításának változásai (1790-1900) Jelmagyarázat: 1 = szántó, 2= gyep, 3= erdő, 4= szőlő, 5= egyéb Az ipari munkaerő-koncentráció a 19. század második felében növeli a Borsod megyei agrárgazdaság piaci lehetőségeit. A helyi fogyasztópiac bővülése mellett a 19. 5 Az első katonai felvétel col. XIX. sectio 11-14., col. XX. sectio 9-16, col. XXI. sectio 9-16, col XXII. 14-17. jelű térképszelvényei (Bp. Hadtörténeti Levéltár Térképtára). 6 Varga Gáborné: i. m.; Frisnyák Sándor. A tájak és az emberi tevékenységi formák. In: Megyekönyv - Borsod-Abaúj-Zemplén (szerk.: Viga Gyula), Miskolc, 1994. 9-44. 586