A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

HECKENAST Gusztáv: II. Rákóczi Ferenc udvari tanácsa

Károlyi Oklevéltár A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára. V. kötet. Közli Géresi Kálmán. 1897. Budapest R. Kiss István 1906 II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása. (Közlemények a br. Radvánszky-család levéltárából. V. kötet. 4. szám.) Budapest Köpeczi Béla 1966 A Rákóczi-szabadságharc és Franciaország. Budapest Köpeczi Béla-R. Várhonyi Agnes 1955 II. Rákóczi Ferenc. Budapest 1976 II. Rákóczi Ferenc. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest. Lukinich Imre 1935 II. Rákóczi Ferenc felségárulási perének története és okirattára. I—

II. (Archívum Rákóczianum. I. osztály, XI-XII. kötet.) Maksay Ferenc 1954 A Rákóczi-szabadságharc levéltára. Levéltári Közlemények 25. 94-129. Markó Arpád 1934 II. Rákóczi Ferenc, a hadvezér. Budapest Ráday Pál Iratai 1703-1706 1955 Sajtó alá rendezte Benda Kálmán-Esze Tamás-Maksay Ferenc-Pap László. Budapest (Ráday Pál Iratai I.) Rákóczi Tár. I-II. 1866-1868 Szerk. Thaly Kálmán. Pest Rákóczi Tükör 1973 Naplók, jelentések, emlékiratok a szabadágharcról. I-II. Szerk. Köpeczi Béla-R. Várkonyi Agnes. Budapest DAS „EXCELSUM CONSILIUM AULICUM" DES FÜRSTEN FRANZ II. RÁKÓCZI (1704-1705) In den Jahren des Rákóczi-Aufstandes (1703-1711) sind die obersten staatlichen Verwaltungsorgane (königliche Kanzlei, ungarische Kammer usw.) dem König treu geblieben. Die Aufständischen waren gezwungen ihre eigene Verwaltungsorgane zu schaffen. Im Februar 1704 organisierte Fürst Franz Rákóczi einen Hofrat (Excelsum Consilium Aulicum) als Ratgeber- und Exekutivorgan, der bis zum Landtag in Szécsény im September 1705 tätig blieb und dessen Aufgaben dann der Senat und der Wirtschaftsrat (Consilium Oeconomicum) übernommen hatten. Die Protocolle des Hofrats sind erhalten geblieben, aber sie geben keine Hinweise über die Räte. Wer ein Hofrat war, können wir nur aus seinem zufällig erwehnten Titel (consiliarius) feststellen. Wir verfügen über 16 Namen: 1 Vorsitzender (praeses), 1 Sekretär (secretarius) und 14 Räte (consiliarius, ungarisch tanács). Anfangs waren nur 4, höchstens 5 Räte, die weiteren wurden erst später ernannt. In einigen Fällen ist es möglich, daß der Ratstitel nur als Auszeichnung geliehen wurde. 569