A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

HECKENAST Gusztáv: II. Rákóczi Ferenc udvari tanácsa

azzal, hogy „egyszersmind az commissariatusban consiliarius is lészen."

27 Ő volt 1705 júniusáig, gróf Csáky István kinevezéséig, a Főhadbiztosság tényleges vezetője. Lehet, hogy consiliariussága csak tekintélyét növelő cím volt, de valószínűbbnek tartom, hogy - tekintettel hivatala fontosságára - valóban részt vett az Udvari Tanács munkájában. 1707-ben országos főpostamester lett. Labsánszky János (róm. kat.) Trencsén vármegyei jegyző csatlakozásának időpontjáról nincs adatom, feltehetően 1703 legvégén vagy 1704 elején állhatott a szabadságharc mellé. Az északnyugat-magyarországi kuruc berendezkedés egyik kulcsembere, az ottani fiscalitások főadminisztrátora és tizedbérlő volt.

28 1705. május 17-én a Hadi Tanács elnökének és titkos tanácsosnak (praeses consilii bellici et intimus consiliarius) címezik.

29 A szécsényi országgyűlés szenátorrá választotta, hamarosan a Szenátus kancelláriájának igazgatója lett. Nemessányi Bálint (ev.) fiatal korában, még az 1660-as években gróf Thököly István familiárisa volt, még Erdélyben csatlakozott Thököly Imréhez, akinek diplomatája lett és akit Törökországba is követett. Nem tudom, mikor tért haza, 1704 augusztusában már itthon volt

30 s 1705. január 15-én Rákóczi consiliariusaként írták össze a Sáros vármegyei nemesek között.

31 1706. február 11-én a sóvári sóbánya inspectorává nevezték ki, de még ebben a hónapban meghalt.

32 Pápai János (ref.) a szabadságharc előtt ecsedi jószágigazgató volt, 1703 június végén a sámsoni táborban lett Rákóczi titkára (secretarius, supremus vagy summus secretarius), tulajdonképpen a fejedelem magyar kancelláriájának vezetője. Funkciójánál fogva tanácsosnak kellett lennie, a hozzá írt számtalan levél között egy, 1704. szeptember 13-án így is címezi.

33 A szécsényi országgyűlés a Gazdasági Tanács tanácsosává választotta, de Rákóczi tanácsosi címének meghagyásával portai követévé nevezte ki. Petrőczy István báró (ev.) Thököly Imre unokatestvére és tábornoka, 1686-tól 1704-ig emigrációban volt a Török Birodalomban, illetve Havasalföldén. 1704 júliusában tért vissza Erdélybe és onnan Magyarországra. 1705 januárjában Rákóczi consiliariussá és generálissá nevezte ki.

34 A szécsényi országgyűlés szenátorrá választotta. Platthy Sándor (ev.) turóci ügyvéd, Vay Ádám egyik unokahúgának a férje. 1703 novemberében csatlakozott a szabadságharchoz, 1704. február 6-án már Rákóczi udvari tanácsosa (consiliarius meus aulicus).

35 Nyilvánvaló véletlen, hogy az ő tanácsosságáról maradt fenn a legtöbb adat. A szécsényi országgyűlés a Gazdasági Tanács tanácsosává választotta. Prileszky Pál (ev.) ugyancsak ügyvéd, általában Labsánszky Jánossal szerepel együtt északnyugat-magyarországi gazdasági ügyekben. 1705 júniusában címezik ismételten consiliariusnak.

36 A szécsényi országgyűlés a Gazdasági Tanács tanácsosává választotta. 27 MOL G. 17. II. l.a. (Ráday Pál Iratai I. 236. hibás dátummal közli a szöveget, ezért hivatkozom az eredeti ülésjegyzőkönyvre.) 28 MOL G. 22. II. 4.p. 1705 március - július közt passim. 29 MOL G. 22. II. 4.p. 1705. május 17. 30 OSzK Kt Fol. Hung. 978. fol. 11. 31 MOLG. 16. I. 2.d. No. 127. 32 MOL G. 19. II. 3.h. Protocollum Rákóczianum. III. 1706. február 11.; Archívum Rákóczianum. I/V. 37. 33 MOL G. 26. IV. 2.a. 1704. szeptember 13. (tévedésből az 1707. évi levelek közt.). 34 MOL G. 17. II. l.a. 1705 január; G. 19. II. 2.c. 1705. január 27. 35 Ráday Pál Iratai. I. 134. 36 MOL G. 22. II. 4.p. 1705. június 19 és június 24. 564