A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

JELENA VINOGRADOVA: Az óorosz agrárkultusz szentjei

száma megmaradt. (Utalni kell itt a lótenyésztés oroszországi védőszentjei, Flór és Lavr analógiájára.) Az óorosz művészet, a köznapi élet rituális szokásai és a népi kalendáriumok azt bizonyítják, hogy az emberek munkáját és köznapi élete új tartalommal történő feltöltődését hogyan befolyásolták a keresztény szentek és ünnepek, s a mindennapi életben milyen szorosan áthatották azt a pogány hagyományok. A keresztény szentek különböző okoknál fogva vették át a földművelés és állattenyésztés védőszentjeinek funkcióját: leggyakrabban azért, mert a pogány isten és a keresztény szent ünnepe ugyanarra a napra esett, ritkább esetekben a nevek egybehangzása vagy a hivatalos keresztény forrásokban található életrajzi elemek befolyásolták az agrárszentek évi ünneprendjét és feladatait. Sok szent alakjára erősen hatottak a folklórban fellelhető mitologikus elemek, amelyek mintegy összekötötték a kereszténység felvétele előtti időszak perszonalizált, jótékony természeti erőit és a modern szertartásokat, amennyiben az archaikus elemek a helyi néphitben ugyanahhoz a naphoz kötődtek. Az ikonok és díszítőművészeti alkotások, amelyek a népi fantázia különös, olykor szeszélyes világát ábrázolják, nemcsak a szentek jellemvonásait és arculatát juttatják el hozzánk, hanem népszerüségükrő is tanúskodnak. Az alakok ábrázolása gyakran ideológiai beállítottságot is kifejez, az ikonográfiái típusok változásait történelmi okokkal lehet magyarázni. Noha a szentek - gyakran nem elvont egyháztörténeti személyek, hanem valóságos helyi lakosok voltak jelen. Ez a tény távolról sem nyomta rá bélyegét az ikonfestészetre. Kétségtelenül jobban megfigyelhetők a reális és irrealitás elemei a folklórban és a hagyományos szertartásrendben, ahol a pogány és keresztény elemek világosan és elkülönülten fellelhetők. DIE HEILIGEN DES ALTRUSSISCHEN AGRARKULTES lm Agrarkultus der Völker, die das Érbe des byzantinischen Christentums in sich tragen, nehmen die Heiligen, die die wichtigsten Traditionsmerkmale aus der Heidenzeit direkt vérérben, einen auBerordentlich wichtigen Platz ein. Der kulturelle Zeichenweschsel, bei welchem einige orthodoxe Heilige als Ergebnis eine hervorgehobene Rolle in der Gewohnheitsordnung der landwirtschaftlichen Handlungen eines Kalenderjahres erhielten, erfolgte in RuBland im Verlauf von fást drei Jahrhunderten fást ohne jeden Konflikt. Die Studie behandelt die sakralen Beziehungen des nordrussischen Agrarkultes, indem die mit dem Volk verknüpfbaren wichtigsten Ereignisse des Kultes und der kultischen Handlungen dargestellt werden. Im russischen Agrarkultus genossen der Heilige Nikolaus, der Heilige Georg, der Heilige Blasius, Flór und Lavr (Florus und Lavrus) besondere Hochachtung. Die mit all diesen verbundenen Rituálé und Folklórelememé der Rituálé bewahren solche archaischen Züge, die auf die Zeit vor der Annahme des Christentums hinweisen. Die apotropáische Rolle der Agrarheiligen kann bei der volkstümlichen Religiösitát des nordrussischen Bauerntums in sámtlichen, mit der Landwirtschaft verbundenen Kulthandlungen entdeckt werden. Jelena Vinogradova 558