A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

GYULAI Éva: Úthálózat és hírközlés a hódoltság peremvidékén (A diósgyári vár és Miskolc szerepe a kora újkori közlekedésben és információcserében)

panaszkodik, hogy aratás idején alig van katonája, ezért a levél Kassára vitelét csak egy karmazsin csizmáért vállalta valaki.

52 1678-ban Miskolc tanácsa egy majd négy forintot érő lovat adott Győri Pap Istvánnak és Rácz Mihálynak, hogy Egerből egy hitlevelet elhozzanak Miskolcra.

53 A mezőváros bíráinak kötelességük volt a leveleket továbbítani, egy 1667. június 2-án, az ónodi várban kelt levélre ezt írta a vicekapitány „Miskolci bíró uram küldje minjárt Győrbe, kapitány uram kezébe, szívességgel" ?

A A falvak, mezővárosok bíráinak a török levelek továbbítása is kötelessége volt. 1678-ban Szikszó mezőváros bírája küldte szét a közeli városokba az Egerből hozott török levelet.

55 A miskolciak kénytelenek voltak a 17. század második felében a hadipostásokat élelemmel is ellátni, amikor Miskolcon átmentek, megpihentek. A Miskolcon áthaladó postaemberek kiindulási helye és célpontja egyben a városba vezető útvonalakat is jelzi, az Alföldről a Szepesség felé és vissza, Gömörből-Nógrádból az Alföld és Erdély felé, Egerből a Hegyalja felé; Debrecen-Kassa, Torna vára, Szikszó-Eger, Böszörmény, Putnok, Tarcal, Fülek, Szikszó, Somlyó, Konstantinápoly, Várad, Rimaszombat, Debrecen, Fülek-Túr, Kassa, Erdély-Rimaszombat, Kővár, Érsekújvár, Nagyida, Szolnok, Szoboszló, Debrecen-Besztercebánya, Debrecen-Rimaszombat. A végvárak és mezővárosok levelezése nemcsak magyarok között folyt, hanem törökök és magyarok között is. A levelek jó része a fogságban tartott rabokra vonatkozott, a rabcserét, sarcot (váltságdíjat) megtárgyalandó, illetve maguk a rabok írták kiszabadításuk érdekében. Az információk áramlásának sajátos intézménye volt postarabok küldése és kiengedése a tömlőéből, akik váltságdíjuk összeszedésének céljából - sokszor vasban - indultak útnak, s nevüket onnan kapták, hogy elsődleges úticéljuk mellett egyúttal levelek, posta továbbítását is rájuk bízták. A miskolci városi számadáskönyv tanúsága szerint 1678. május 31-től december 31-ig 138 esetben nyújtott élelmet a város magyar és török raboknak.

56 Különösen terhes volt a helységeknek, hogy szekerekkel kellett a rabhordást segíteniük, ezért 1678-ban Miskolc oltalomlevelet szerez Mehmet egri pasától, hogy „a dologtalan rabok az városra ne járjanak és az szegénységet ne terheljék [...] az mely rab kezében mi címeres levelünk nem lészen, az olyannak szekeret ne adjatok". IDŐSZÁMÍTÁS Miskolc központi szerepe a Bükkalján nemcsak az útvonalak, utasok és információk gyakori áthaladásában nyilvánult meg, hanem abban is, hogy a város újkori történetének fordulópontjai a környék lakói időszemléletében is fontos szerepet kaptak, a legfontosabb viszonyítási pont, az egri végvár török ostroma majd bevétele mellett. 1576ban egy Mezőkövesd és Szentistván közötti határperben a környékbeli jobbágyok úgy idézik Miskolc éppen egy emberöltővel előbbi dúlását, mint a helyi időszámítás egyik kezdetét: ,JVagy Gergely, püspöki: Miskolc rablása előtt jött ide Püspökre lakni. Zekel Tamás, püspöki: Miolta Pest alatt Piriny Péter megfogták, azolta lakik ott, Miskolc rablása után való nyáron arattam itt." Ugyanebben a tanúvallatásban az országos köztörténet hasonló eseményei is viszonyítási időpontok, ami azt igazolja, Miskolc 1544-es égé52 Pap János levele Csáky Ferenchez. Diósgyőr, 1668. augusztus 24. MOL P 71 (Csáky It.) fasc. 264. 53 NyíryD., 1926-1927. 111. p. 54 Tolvaj György levele Pap Jánosnak. Ónod, 1667. június 2. MOL P 71 (Csáky lt.) fasc. 264. 55 Szikszai bíró két becsülletes embereket küldvén által az egri pasa három városokra szólló levelek felől. Miskolc város számadáskönyve. 1678. június 26. Idézi: Nyíry D., 1926-1927. 20. p. 56 Nyíry D., 1926-1927. passim. Idézi: Izsépy E. 1974. 162. p. 57 Szendrei /., 1886-1911. III. köt. 346-347. pp. idézi: Izsépy E. 1974. 164. p. 530