A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

GYULAI Éva: Úthálózat és hírközlés a hódoltság peremvidékén (A diósgyári vár és Miskolc szerepe a kora újkori közlekedésben és információcserében)

Közvetlen út vitt a Sajó túlpartján lévő Arnót felé is az Elöér és Perbaj patakokon keresztül, a miskolci réteken át. 1647-ben nemes Bakos András rétje „az arnóti út mellett vagyon", Forgó Pál és néhai Papis András nemesek rétjei mellett.

8 Ez az út bizonyosan révbe torkollott, hiszen Arnótot csak a Sajón át lehetett elérni. A várossal határos Szirmára az Alsó nyomás szántóföldjein át vezetett az út a Félhódos nevű dűlő mellett. 1591ben nemes Bakos Dorkó, Szerafin Imre özvegye Bakos Balázsnak a vármegye előtt másfél hold földet ad zálogba a Félhódosban, a szirmai út felé.

9 1646-ban a diósgyőri provizor, Szintai Márton tiltja a vármegye előtt nemes Boros Gáspárt, hogy „az miskolci pástbúi, az melly darab földet az Szirma felé járó út mellett megszántott, be ne vesse, mert az urak megaratják"'. A Csaba felőli út, amely dél felől ért Miskolcra, a város középkori szélénél, a Mindszent ispotálynál kétfelé ágazott; az egyik egyenesen haladt a Szinva felé, a másik letért az ősi Szinva-átkelőhöz, a plébános háza és a tapolcai apát malma felé. 1591-ben Bakos Balázs egy kertnek való helyet vesz özvegy Oroszlán Mihályné Borbálától a Szinva mellett, melynek szomszédai a miskolci lelkipásztor kertje és a Mindszent utca felé vezető nagy út. Ugyanitt, a pap kertje mögött említik 1563-ban az apátsági malmot és Mindenszentek utcáját.

12 A csabai országút egyenes folytatása a Szinváig szintén ősi út, amely a Szinván révbe torkollott, s innen indult az említett szirmai út is kelet felé.

13 A Szinván átkelve azonban az út a fő utcára érve az Alsópiacon úgy folytatódott, hogy balra fordult a pálos malom mellett, s a Piacon haladva a Nagyboldogasszony utcán tért le az Újvároson keresztül Szentpéter felé, míg Diósgyőr irányába a Piacon keresztül haladt tovább. így lehet, hogy az (újvárosi) papszeresi Tót utca egyik házát 1669-ben minden felől az országút határolja.

14 A csabai út egyenes folytatását Sajószentpéter felé csak a 18. század végén építik meg, addig a Piac utcán haladt az országút a középkori Újváros negyeden keresztül Szentpéterre. Utak a Bükk vidékén Amint Görömböly felől is eljuthatott az újkori ember a Bükkbe Miskolc megkerülésével, Diósgyőrből is vezetett út Szentpéterre, majd tovább Kassa felé, Miskolc érintése nélkül. Amikor 1561-ben az özvegy birtokosnő, Fánchy Borbála, félvén az ellene támadt miskolci jobbágyaitól,

15 a miskolciak ellen sereget kérendő, a kassai kapitányhoz indult, a város kertje mögött ment, csak fivérét küldte be a városba, a bíróhoz. A földesasszony 8 BmLt IV. 501/a. 6. köt. 548. p. 9 ...unum cum dimidio terrarum jugera in territori oppidi Myskolcz fel Hódos nuncupatam versus viam Ziyrmaiensem situata. Borsod vármegye oklevele. Miskolc, 1591. Laetare vasárnap utáni csütörtökön. BmLt IV. 1501/b. Sp. I. k. 17. 10 BmLt IV. 501/c. IX. IV. 639. 11 ...locum quendam horti cuiusdam in territorio oppidi Miskolcz penes fluvium Szinyva vocatum, cui ab occidente domus et hortus pastoris Miskolcziensis vicinaretur, ab oriente verő magna via, quae ad piateam Mindszent vocatam exit. BmLt IV. 501/c. V. I. 10. 12 ...hortulus est ab occidente ex vicu Omnium Sanctorum, a meridie verő hortus parochi, ab észak tandem Topoczensis abbatis molendinum. Szerafin Kristóf felségfolyamodványa, Miskolc, 1563. MOL NRA 723/56 13 BmLt IV. 501/a. 9. köt. 481. p. 14 Anno 1669. die 16. Április. Lengyel Péter uramnak adott az becsülletes tanács egy háznak való helyet az Tót-uttza végiben az Pap szerben, mellynek minden felől az ország-uttza vicináltatik. BmLt IV. 1501/a. l.köt. 1669. április 16. 15 Fánchy Borbála és Miskolc ellentétét novellisztikus formában rögzítette Takács Sándor: Régi magyar nagyassszonyok című könyvének Fánchy Borbála című fejezetében, illetve A török asszony című cikkében (Budapesti Hírlap, XXW226. szám. 1906. augusztus 18.) 521