A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

KUBINYI András: Központi helyek a középkor végi Abaúj, Borsod, Heves és Torna megyékben

egy bizonyos távolságon, többnyire két mérfölden belül piacot tartani. Ismeretes ennek a többszöröse, a nyolc mérföldes távolság is, amelyről megmondják, hogy ez Buda és Székesfehérvár távolságának felel meg. A két magyar mérföldes távolság (16-16,6 km) - tekintve az utak kanyarulatait - légvonalban kb. 13 km-es távolságot jelent, ez pedig az egyes központi helyek között a Nyugat-Dunántúlon is a leggyakrabban fordul elő.

30 A négy északkelet-magyarországi megye esetében valamennyi központi helyet számítva 206 esetben lehet megállapítani két centrális hely közti légvonalbeli távolságot. Ez átlagban 17,6 km-t jelent. 21 esetben 13 km-ről van szó, ez az összes távolságok 10,2%-a. Ez majdnem megfelel a Délnyugat-Dunántúlnak, ahol a 13 km-es távolság az összesnek 11,5%-a volt. 16 km-en belül 96 távolság, az összes 46,6%-a található. Ez valamivel kevesebb, de nem sokkal, a dél-dunántúlinak (51,4%).

31 Itt feltehetően figyelembe kell venni a hegyvidékeket és a mocsaras alföldi területeket is, ezért esnek a lakott részeken valamivel közelebb egymástól a központi helyek. Más a kép, ha csak a jelentősebb, legalább 11 pontot kapott központi helyeket hasonlítjuk egymással össze. Itt 35 távolsággal számolhatunk, amelyek egymástól 24,5 kmre fekszenek. 16 km alatt csupán 20%, 16-30 között 51,4%, 31 felett 28,6% található. A városok és város jellegű mezővárosok többsége tehát messzebb esett egymástól, mégpedig 2,5-5 magyar mérföldre. (A 20 km feletti távolság az összes 62,9%-a.) Ezekben az esetekben nem vettem figyelembe a két város, illetve város jellegű mezőváros között fekvő alacsonyabb jelentőségű központi helyeket. Láttuk, hogy a Buda-Székesfehérvár távolságot tartották 8 mérföldnek, és ennek jogi jelentősége is volt.

32 A két város légvonalban 58 km-re esik egymástól, amit nyilván nem szabad mechanikusnak értelmeznünk, és így nagyjából egybevethetjük a BudaHatvan közti távolsággal, ami 54 km. Innen Eger légvonalban 60 km-re fekszik, Egertől Szikszó pedig pontosan 58 km-re. A Heves megyei püspöki székhelytől azonban a Bükk hegység miatt Szikszó csak nagy kerülővel érhető el, ezért a valóságban Miskolc lehetett 8 mérföldnyire Egertől. Érdekes módon Miskolctól Gönc esik légvonalban pontosan 58 km-re, Gönc pedig Kassától 29 km-re, ami pontosan az előbbi fele, tehát négy mérföld. Ez megfelel a Kassa-Telkibánya, Szikszó-Sajókaza, Pásztó-Hatvan távolságoknak, és csak kevéssel nagyobb a Hatvan-Jászberény, Szikszó-Muhinak, és csak kicsit rövidebb a Muhi-Kövesd, Heves-Jászberény köztinek. Bármennyire is kirajzolódni látszik ezekből az adatokból egy olyan rendszer, amely a 2, 4, 6, 8 magyar mérföldes távolságokat veszi alapul, ez pontosítandó lenne amennyiben erre egyáltalán mód van - a középkori utak nem légvonalbeli, hanem tényleges távolsági meghatározásával. A két mérföldes rendszer alapja a pihenőhely volt, hiszen a két mérföldet „rasta"-nak nevezték, ami nyilvánvalóan a német Rast, pihenőhely szóból származik.

33 Itt pihentek meg, itt itatták a kereskedők szekereit vontató állatokat. Nem maga a távolság volt ugyanis döntő. Gyalogos zarándokok még e század elején is képesek voltak napi 10 órát gyalogolva átlag 40 km utat megtenni, bár olykor 60 km-t is megjártak. (Mégpedig a Bátaszék-Máriacell útvonalon!)

34 Lovas utazók lóváltás nélkül napi 46-77,5 km-t, leváltással 150-200 km-t tudtak megtenni egy nap.

35 Igaz, kereske30 Kubinyi (a 10. j.-ben i. m.) 321-322.; Uő:. (a 17. j.-ben i. m. - Csepreg -) 139. 31 Kubinyi (a 10. j.-ben i. m.) 321. 32 Kubinyi (A magyarországi városhálózat i m.) (15. j.) 46. 33 Uo. (Forráshivatkozással) 34 Barna Gábor-Hermann Egyed: A bátaszékiek máriacelli búcsújárása. In: Hermann Egyed Emlékkönyv, szerk.: Sümegi Józseféi, Zombori István, Bp. 1998. 64-65. 35 Miklós Jankovich: Pferde, Reiter, Völkerstürme. München-Basel-Wien 1968. 223. 509