A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

KUBINYI András: Központi helyek a középkor végi Abaúj, Borsod, Heves és Torna megyékben

mint egy nyolcada Kassa lakosságát jelenti, és azon kívül is több jelentős, városias, mezővárosa volt. Mivel a másik szabad királyi várost magába foglaló Sopron megye jelentősen eltér Abaújtól, a püspöki várossal rendelkező Győr, Heves és Veszprém megyék is eltérnek egymástól, ez arra látszik utalni, hogy egy ilyen tekintélyes város jelenléte nem döntő körülmény. ///. táblázat: Egy-egy legalább 6 pontos központi helyre eső népesség és alapterület 11 megyében a számok csökkenő sorrendjében a) Népesség Megye Szám A 11 megye átlagához viszonyított % Torna 8953 312,4 Somogy 4778 166,7 Győr 3768 131,5 Borsod 2970 103,6 Zala 2931 102,3 Veszprém 2818 98,3 Abaúj 2795 97,5 Vas 2484 86,7 Heves 2236 78,0 Sopron 1476 51,5 Mosón 1447 50,5 Átlag 2866 100,0 b) Alapterület Megye Km

2 Az átlaghoz viszonyított % Torna 657 273,75 Veszprém 340 141,7 Győr 302,6 126,1 Somogy 288,1 120 Heves 271 112,9 Mosón 268,5 111,9 Borsod 235,5 98,0 Vas 224,1 93,4 Abaúj 197 82,1 Zala 196 81,7 Sopron 150,5 62,7 Átlag 240 100,0 Figyelembe kell venni a nagyobb, lakatlan területtel rendelkező megyéket is. Heves esetében a Mátra, illetve a Bükk hegység déli vége, továbbá a Tisza-menti mocsárvilág miatt a megye területe viszonylag alacsony népsűrűségű, ami viszont nem mutatható ki Borsodban, noha a Bükk nagy része ide esik. Ennek ellenére ez is a megvizsgálandó tényezők közé tartozik. Mint már említettem, most nem kívánom ezt a kérdéscsoportot megoldani, viszont kötelességem felhívni rá a figyelmet. A III. táblázat tehát egy megyénként különböző átlag piackörzet népességét és alapterületét mutatta be, a kérdés azonban - függetlenül az iménti fejtegetésektől -, hogy a valóságban milyen nagyok voltak a piackörzetek. Magam ezzel a kérdéssel legalább negyedszázada foglalkozom. Már sokszor utaltam arra, hogy középkori jogi forrásaink is engednek egy bizonyos piackörzetet feltételezni, hiszen ugyanaznap nem volt szabad 508