A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

PATAY Pál: A badeni kultúra ózd-pilinyi csoportjának magaslati telepei

2. kép. 1-2. Salgótarján-Pécskő (1. k. 1-2), magas fülű lapos csészék (2. k. 1-2), úgyszintén díszítőminták, pl. bepecsételt pontsorok (5. k. 1). Egy további magaslati telepet volt módomban felismerni Karancskeszi határában a Büdöskúti erdőben lévő kőbányában. Ennek falában egy kettévágott gödröt figyelhettem meg és belőle kihullott, az ózd-pilinyi csoportra jellemző kerámiát, pl. gombos végű nyúlvánnyal ellátott fültöredéket (3. k. 2) gyűjthettem.

20 A lelőhely egy észak-déli irányú, hosszan elnyúló hegygerincnek dél felé lejtő részén (legmagasabb pontjától mintegy 800 mre), a tőle nyugatra lévő völgynél kb. 100 m-rel magasabban, 320 m tengerszint feletti magasságban van. Mivel a hegy erdővel borított, nem állt módomban megfigyelni, milyen kiterjedésű a telep. Az említett lelőhelyek mind közel esnek a magyar-szlovák államhatárhoz. Hasonló magaslati telepek azonban annak szlovákiai oldalán is találhatók. Egy, a badeni kultúra azonos jellegű leleteit szolgáltató lelőhelyet említ J. Eisner Ragyolc- 3.kép. 1, 3-4. Piliny-Várhegy. 2, KarancskesziSátorosról (Radzovce-Siatoros). A lelő- Büdöskúti kőbánya. 5, Center, 4. sír hely közelebbi terepviszonyait ugyan nem 20 Kubinyi Ferenc Múzeum, Szécsény. Ltsz. 55.52.1-7. 47