A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

PUSZTAI Tamás: Kora újkori kerámia az egri ferences templom területéről I.

0 1 2 3 cm 2. kép. Talpastál és töredékei az egri ferences templom területéről A talpastál-töredékek közül külön említést érdemel a 3. kép 5. rajzon látható félkész töredék, mely egy közeli fazekasműhelyből származhat. Már Fehér Géza is utalt arra, hogy „Egerben fejlett török kerámiai műhelyek működhettek" {Fehér 1973, 198). Fodor László és Kozák Károly pedig hivatkozott azokra az Egerben talált, talpastálak készítéséhez használt égetőháromlábakra, melyek egyértelműen fazekasműhelyt jelölnek {Fodor-Kozák 1971, 155). Az általánosan elterjedt, vörösre égett anyagú talpastálaktól különbözik a feltehetően szintén talpastálnak készült redukált égetésű töredék (3. kép 1), valamint azok a fehér anyagú darabok, melyek kívül-belül zöld mázasak és függesztőfüllel készültek, illetve a fehér alapon zöld foltos mázzal készült edények töredékei (3. kép 4). Fodor László és Kozák Károly az egri török és nem török kerámia elkülönítésénél az edények anyagát megfigyelve arra a következtetésre jutott, hogy a török anyagra (talpastálak, kiöntőcsöves korsók) elsősorban a vörösre égetett edényfal jellemző 474