A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

PAPP Ildikó–BABCSÁN Norbert–KOVÁCS Árpád: Kora újkori kerámiamázak (Az ónodi és muhi feltárások kerámiamázainak anyagtudományi elemzése)

! I 0.40­i < i 1 i \ zöld /" x világos í »j 1 barna • 85.33.937 1 i \ zöld /" x világos í »j 1 barna m 92.14.77 . A 89.33.12.47 ® sötét barna 1 i 0.35 ­• szürke • 85.33.434 ® sötét barna 1 i • szürke i i • | ® sötét barna 1 i 03 0.4 0.5 x színinger koordináta 0.6 18. ábra. Az ónodi mázak színeinek elhelyezkedése színinger diagramon Összefoglalás A felhasznált vizsgálati módszerek csak kis szegmensei a modern anyagtudomány vizsgálati technikáinak, amely segítségével a régészet számára is hasznos információk nyerhetők. Más hasonló modern vizsgálatok más és más tulajdonságait tárhatják fel a ke­rámiamázaknak, amelyek segítségével még messzemenőbb következtetéseket lehet le­vonni. A modern anyagtudomány vizsgálótechnikáinak integrált alkalmazása a régmúlt egyes kevésbé feltárt kérdéseire is rávilágíthat. A vizsgálataink egy részét Scanning Elektronmikroszkóppal végeztük. A kapott eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a kerámiamázak színezésére vas illetve réz-oxidot használtak, amit a mai kerámiagyártás­ban is használnak. Megállapítható még, hogy a Muhi lelet régi kerámiamázaiban magas az ólom-oxid tartalom, ez annak a következménye, hogy az akkori kemencékben nem tudtak nagyon magas hőmérsékletet elérni, így szükség volt a mázak lágyítására. A lá­gyítás, olvadási hőmérséklet csökkenést eredményez. A SEM felvételeken az is jól meg­figyelhető, hogy a máz az alap kerámiára jól tapad és a vastagsága egyenletes. A szín­elemzés során megállapíthatjuk, hogy a XV. század végén készült kerámia mázak színei a sárga zöld és barna színek határán helyezkedik el. A kis mennyiségű vizsgálati anyag nem ad lehetőséget a két középkori régészeti lelőhely kerámiaanyagának átfogó értékelé­sére. Ugyanakkor megvilágítjuk a lehetőségét egy nagyobb leletanyagból álló vizsgálat során a kerámia készítés műhelyenkénti elkülönítésének, ezen túl mutatva a helyben ké­szült valamint import kerámia, és azok csoportokra való szétválasztásának. A vizsgálat végső célja a két középkori mezőváros kereskedelmi körzetének meghatározása. 7 7 Ezúton szeretnénk köszönetet mondani dr. Bárczy Pál professzor úrnak (Miskolci Egyetem Anyagtu­dományi Intézet igazgatója) és dr. Marossy Kálmánnak (Borsod Chem Rt. kutatómérnöke) szakmai segítségü­kért. 468

Next

/
Thumbnails
Contents