A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

TOMKA Gábor: Közép és kora újkori településrészlet Mohi mezőváros belterületének peremén (Jelentés az M-30-as autóút 41. számú lelőhelye I. és IV. munkahelyének régészeti feltárásáról)

Szabó István 1969 A középkori magyar falu. Budapest Szabó Kálmán 1938 Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Budapest, Bibliotheca Humanitatis Historica 3. Szabó László 1975 Néprajzi párhuzam Árpád-kori falvaink árkainak eredetéhez. In: Archaeológiai Értesítő 102, 84-87. 1986 A kertesség kérdése az Alföldön. In: Falvak, mezővárosok az Alföldön. Az Arany János Múzeum Közleményei IV. (szerk.: Novák László és Selmeczi László), Nagykőrös, 585-598. Takács Miklós 1986 Die árpádenzeitliche Tonkessel in Karpatenbecken, Budapest 1993 A kisalföldi, Árpád-kori cserépbográcsok pontosabb időrendje. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31 (2), 447-486. Tálasi István 1972 Adatok és szempontok a szálláskertes települések kutatásához. In: Ethnographia, 74-77. Valter Ilona 1985 Pásztó, Oskolamester-ház. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 219. Vida Gabriella 1994 Északkelet-Magyarország kerámiája a XVI-XVIII. században. (Doktori disszertáció) Voit Pál 1954 Kerámiai emlékek. In: Nógrád megye műemléki topográfiája (Szerk.: Dercsényi Dezső), Budapest, 94-100. Wolf Mária 1989 Árpád4cori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén. Borsodi kismonográfiák 30. Miskolc, 1989. MITTELALTERLICHE UND FRÜHNEUZEITLICHE SIEDLUNGSSPUREN AM RAND DES INNEREN GEBIETES DES MARKTES MOHI Bericht über die archäologischen Ausgrabungen vollgebracht am Fundorte M-30/4

1, Arbeitstelle I. und IV. Diese Arbeit berichtet über einige Ergebnisse der wegen Autobahnbau untergenommene Rettungsgrabung in der abgegangenen Marktsiedlung Mohi. Zwei Arbeitsstellen wurden am Rand des einst bebauten Raumes der Siedlung geöffnet, die vom vermutlichen Siedlungskern c. 350 m weit lagen. Die 750 m

2 große Arbeitsstelle IV. lieferte nur spärliche Informationen über die Grabensystem in diesem Areal, sowie über ein zwei- (eventuell drei-) räumiges Bau mit Pfostenkonstruktion aus dem XVI. Jh. Dagegen konnte man die ausgiebigeren archäologischen Befunde der 3200 m

2 großen Arbeitsstelle I. in fünf chronologische Phasen gliedern. Alle archäologische Objekte waren extremlich fundarm, deshalb sind die verschiedenen Phasen zeitlich schwer 445