A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

TOMKA Gábor: Közép és kora újkori településrészlet Mohi mezőváros belterületének peremén (Jelentés az M-30-as autóút 41. számú lelőhelye I. és IV. munkahelyének régészeti feltárásáról)

lyezkedett el, s az épület a késő középkori lakóépületekkel megegyező tömeghatású volt. Az osztófal mélyebb cölöphelyei azonban megengednek egy másfajta rekonstrukciót is. Eszerint az épület tetőgerince az osztófal felett (ÉK-DNy irányban) állt volna. Ebben az esetben azonos gerincmagasság esetén a nagyobb fesztáv miatt jóval laposabb tetőt képzelhetünk magunk elé. Egy ilyen - párhuzamokkal nem igazolt - különös épület bizonyára csak gazdasági melléképületként volna értelmezhető: talán színnek vagy pajtának tarthatnánk. A karólyukak és a cölöpszerkezetes épület (o3) kronológiai kapcsolatát szuperpozíciók segítségével nem lehetett meghatározni. Az, hogy a karólyukak egy csoportban, a cölöpszerkezetes épület közvetlen közelében helyezkedtek el, talán arra utalhat, hogy az épülettel egykorúak, és az itt végzett - közelebbről nem meghatározható - tevékenység során keletkeztek. Valószínűleg lineáris jellegű objektumot (talán kerítést) jelöl ki az épület melletti három karólyuk. Az apró lyukakban csak igen vékony botok férhettek el: ezért nem tartom valószínűnek, hogy a cölöpös épülethez kapcsolódó előtetőt (fészert, tornácot) tartottak. A IV. munkahelyen tehát a 15-16. századra tehető néhány objektumot sikerült feltárni. Az árkok és az épület hozzávetőlegesen a település utcájára merőlegesen álltak. /. számú munkahely (2. kép) A munkahelyet az útvonalkorrekció miatt tölcséresen szélesedő veszélyeztetett terület középső részén jelöltük ki, oly módon, hogy a felszíni leletgyűjtés által jelzett objektum (11/72, 11/82, 11/83 négyzetben) a feltárás középső részére essen. A munka során feltártuk a XIII/69 négyzet északnyugati és a 11/95 négyzet délkeleti sarka által meghatározott téglalap alakú területet a 11/64 és 11/65 négyzet kivételével. Ez utóbbiak feltárása részben a jelenlegi 35-ös út közelsége miatt maradt el, részben pedig azért, mert itt jórészt csak a minimális régészeti adatokat szolgáltató betemetődött medret tárhattuk volna fel. Ezt a területet dél felé, a nyomvonal szélét követve, az 1/2—1/5 négyzeteket magába foglaló négyzetsorral valamint az I/l3-as négyzettel bővítettük. Egyes problémák tisztázása érdekében rábontásokkal részlegesen kutattuk az északi oldalon a 11/61 és 11/62, a déli oldalon az I/l, I/l 1-1/12, illetve 1/23 négyzeteket. A IV. munkahelyhez hasonlóan a mély, 50-60 cm-es szántás a kultúrrétegeket ezen a munkahelyen is elpusztította. Ebben a rétegben csak három leletsűrűsödést tudtunk megfigyelni (s2, s3, sl8). A többi jelenség az altalajba mélyül. A periodizációt ez esetben az előkerült árkok betöltésének szuperpozíciói tették lehetővé. A feltárt objektumok Folyómeder A munkahelyet keleti és délkeleti irányból humuszos mélyedés veszi körül, melynek észak-déli szakasza a 11/75, 11/85, 11/95, 1/5 négyzetekben, északnyugat-délkeleti szakasza az 1/4, 1/13,1/12, 1/23 négyzetekben volt megfigyelhető. Ez a mélyedés a munkálatok megkezdése előtt a szintvonalas felmérésen még jelentkezett. A mélyedés, nagy valószínűséggel, a középkor folyamán vízjárta, mocsaras terület, elhagyott vagy élő meder lehetett. A meder feltöltődése a magasabbra emelkedő terület eróziójával folyamatosan történt. Az általunk vizsgált korszakban az eróziót azok a leletek igazolják, melyek a lakott kiemelkedésről sodródtak a mederbe. 420