A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

FELD István: A monoki reneszánsz kastély

hosszasan sorolhatnánk az egyes hegyaljai mezővárosok máig sem eléggé ismert épüle­teit, ahol kisebb-nagyobb műemléki munkákra került sor. 8 Feltűnő azonban, hogy - te­kintve e műemlékek számát és a kutatásukra-védelmükre fordított anyagi és szellemi energia nagyságát - a róluk rendelkezésünkre álló ismeretanyag milyen szegényes. A fel­sorolt munkák eredményei még csak ritkán kerültek részletes közzétételre, s ez ugyanúgy áll az újabb, mint a régi kutatásokra, helyreállításokra. Az utóbbiak közül különösen figyelemre méltó a monoki ún. régi vagy kiskastély, a falu központjában, a plébániatemplomnak is helyet adó kiemelkedésen, tornyos kerítés­falon belül álló, mintegy 22x16 m-es kiterjedésű, zárt tömböt képező emeletes épület, melynek nyugati sarkából kerek toronyépítmény, átellenes részéből pedig egy négyzetes épületrész nyúlik ki (1-3 kép). Ez ugyanis az egyetlen olyan álló nemesi lakóhely a me­gyében, amelynél nem megalapozatlanul tételez fel az eddigi kutatás egy, a 16-17. szá­zadot megelőző, tehát késő középkori eredetet. 9 Az előzőekben említett helyreállítása kapcsán G. Krámer Márta művészettörténész végzett itt falkutatást, amelyhez azonban nem járult ásatás. A kutató megfigyeléseit csak rövid, kizárólag fényképes dokumentációt tartalmazó tanulmányban tette közzé. 10 Ebben áttekintette a birtokos családokra vonatkozó, általa ismert adatokat, amelyeket azóta is csak a korai időszak vonatkozásában bővítettek Szűcs Jenő kutatásai 11 - egy, a késő kö­zépkorra és a korai újkorra vonatkozó alapos levéltári kutatás még várat magára. Az mindenesetre biztos, hogy a Kézai Simon szerint Csehországból bevándorolt Bogát és Radvány utódai közül a korábban megszerzett birtokukról magát Luciáknak ne­vező család - egy 1407-ben átírt oklevél szerint - 1273-ban kapta IV. Lászlótól Monokot, amely eredetileg zempléni várföld lehetett. Az adományos Symon de Lwch, azaz Simon comes a század közepén még Lúcon lakott, csak fiai és unokái vették fel a de Monak, azaz Monoki nevet s váltak alapítói egy évszázadokig itt élő s Zemplénben igen tekintélyes családnak. Az adomány családi jellegét jelzi, hogy nem szerepel a Monoki és a vele rokonságban álló Szadai család 1287. évi. birtokosztályában. A Bogát-Radvány nemzetséget ekkor már elsősorban csak a szerencsi bencés monostor közös kegyurasága fűzte össze, 1321-ben a Monakiak - és a belőlük kiágazott Dobiak - mellett a Lúciak, a Szadaiak, a Cselejtiek, az Izsépiek és a Morvái-Rákóczi családok osztozkodtak rajta, s a közösség megvolt még 1380-ban is. 12 A 14. században élt Monakiak közül a nemzetség korai történetét feldolgozó Kará­csonyi János Lászlóról és annak négy fiáról számol be. Közülük az 1394 előtt meghalt Mihálynak Nagy Lajos király szolgálatában szerzett, közelebbről nem ismert érdemeiről tudunk. Testvére, Simon 1345-ben a nádor bírságszedője volt. 1380 körül több mint öt 7 Az eredmények első közzététele Féld István-Szekér György: A golopi késő reneszánsz kastély. Megjelenik az előkészületben lévő, Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára című tanulmánykötetben. 8 Összefoglalóan ezekre mindeddig csak: Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke I­VII. Miskolc, 1992. 9 Tornanádaska vagy Edelény esetében ui. semmiképp sem bizonyított egy középkori épület megléte, 1. minderre Joó Tibor. Kastélyok, kúriák Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Herman Ottó Múzeum Közle­ményei 17. (1978-79) 30-37., 1. továbbá ugyanazon szerzőtől: Kastélyok, kúriák, udvarházak és polgárházak. Műemlékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Szerk.: Dobrik István etc. Miskolc, 1987. 33-41., jó példájául annak, hogy korai kastélyaink vizsgálata - alapos régészeti kutatás nélkül - alig haladja meg a hipotézisek gyűjteményét. 10 L. a 3. jegyzetben említett munkákat, melyek szövege lényegében megegyezik egymással. A továb­biakban a Magyar Műemlékvédelem évkönyvben megjelent munkára hivatkozunk. 11 Szűcs Jenő: Sárospatak kezdetei és a pataki erdőuradalom. Történelmi Szemle XXXV (1993) 43­45. 12 Uo. 404

Next

/
Thumbnails
Contents