A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

DÉTSHY Mihály: Megjegyzések a pataki várak dolgában

nagyságának, hogy az házat el ne idegenítené. mert mi vagyunk vérek benne, de mindenkor azt mondotta, hogy el nem veszi tőlünk. Mikor kedig Pest alá indula, akkor is könyörgöttünk. Akkor azt feleié ű nagysága, hogy ím meg jüvök, el nem vesztem tűletek úgy mond, hanem jó választok leszen. Ez idő alatt adá Szabó Bálintnak az házat... Szabó Bálint meghala. és az ház kézről kézre kezde menni." Utoljára Balzaráti Vitus János prédikátor és Perényi Gábor orvos vette meg, ill. kapta urától a házat, akitől a bíróság előtt Daru Lukács, mint Csomó Pál veje követelte azt vissza, mivel „Doctor uram idegen az házban". Balzaráti erre többek között így felelt: „Harmincnégy esztendeje, hogy Patakot rakták, az időtül fogva ez ház mind az úr számára volt". Miután a tárgyalás 1568-ban zajlott, a vár építését valóban 34 évvel korábban, 1534-ben kezdték. A felperes előadásából nem derül ki, vajon szerinte mikor foglalta el Perényi Patakot, és „szállá be" Csomó Pál házába, kiküldve a benne lakókat. Feltételezhető, hogy nem egyik alárendeltje, jobbágya házában szállt volna meg, ha rangjához méltó és igényes szállás állt volna rendelkezésére, mint a Vöröstorony, ami eszerint sem állt még 1534-ben. BEMERKUNGEN ZUR FRAGE DER BURGEN IN SÁROSPATAK Die Streitschrift reagiert auf den Artikel von Ákos Janó im Jahrbuch XXXVXXXVI: Neuere Gesichtspunkte zu den Anfängen der Baugeschichte der Burg zu Sárospatak. Janó bestritt die jüngsten Datierungen und Feststellungen von Détshy die Entstehungszeiten dreier Festungen bzw. Burgen zu Sárospatak betreffend. Janó identifiziert das 1445 ein einzigesmal erwähnte befestigte Kloster mit dem nach 1526 völlig verschwundenen Kloster der Dominikaner, gegenüber dem in seinen Grundmauern noch bestehenden der Franziskaner. Weitere Streitpunkte sind die Lokalisierung des 1528 zerstörten Burgschlosses, schließlich die Entstehungszeit des bis auf heute erhaltanen Wohnturms, des Roten Turms des gegenwärtigen Schlosses. Détshy beharrt auf seine urkundlich belegte Datierung 1534 gegenüber Janó'

s unbelegten früheren Zeitpunkt betreffende Behauptung. Michael Détshy 401