A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

GEDAI István: Román kori éremművészet Árpád-házi pénzeken

ROMÁN KORI ÉREMMŰVÉSZET ÁRPÁD-HÁZI PÉNZEKEN GEDAI ISTVÁN Román kori művészettörténetünk kiváló kutatója, Gerevich Tibor 1938-ban hiányolta Árpád-kori pénzeink művészettörténeti szempontból történő vizsgálatát.

1 Pedig mutatott rá Gerevich Tibor - a pénzek forrásértéke különösen nagy, mert biztosan keltezhetek. A Magyar Tudományos Akadémia által a '80-as évek első felében kezdeményezett középkori művészetünk történetének korszerű, új feldolgozásából csak az 1370-1470 közötti korszakra vonatkozó rész került kiadásra, ahol a pénztörténet, pontosabban a pénz, mint kisplasztikái alkotás művészeti elemzése is helyet kapott.

2 A román kort feldolgozó kötet sajnos a mai napig sem jelent meg, így csupán utalásszerű cikket idézhetünk e témából.

3 Bevezetésként meg kell említeni, hogy az éremművészet Magyarországon a 16. század elejéig, tehát művészettörténeti korszakokat tekintve a román korban és a gótikában azonos a pénzekkel. A ma közismert, kötetlen éremművészet itáliai és német hatásra nálunk aló. században kezdődött és indult virágzásnak. A pénznek, mint kisplasztikái alkotásnak vizsgálata előtt továbbá utalni kell néhány olyan kötöttségre, amely más művészi alkotások készítésénél nem áll fenn. Egyrészt a gazdasági körülmények mindenkor meghatározzák a pénz anyagát, a nemesfém finomságát, súlyát, s ennek következtében az ábrázolás lehetőségének nagyságát. Másrészt a pénzen olyan - előírt - ábrákat, feliratot, jegyeket kellett alkalmazni, amelyek utaltak a kibocsátóra. Később értékjelzést, évszámot, verdejegyet is fel kellett tüntetni; ez utóbbiak azonban Árpád-házi királyaink pénzein, azaz a román korban még nem szerepeltek. Magyarországon a román kor egybeesik az Árpád-korral, ez pedig egy pénztörténeti korszakkal, a denárperiódussal, amikor csak dénárt és annak felét, obulust vertek. A dénár kisméretű pénz, átmérője nem haladta meg a 20 mm-t, de néha csak 7-8 mm körül volt. Az önálló magyar pénzverés megindulása egybeesik államalapításunkkal és úgy tűnik, hogy István király ezt a felségjogát koronázása után azonnal gyakorolni kezdte. A magyarságnál már a 10. században - sőt a honfoglalás előtt - sem volt ismeretlen a pénz; hadjárataik és kereskedelmi kapcsolataik folyamán bizánci, arab és nyugat-európai veretek kerültek birtokukba. Ezeket azonban nem pénzként, hanem többnyire átfúrva, főleg ékszerként, lószerszámdíszként használták. Bár - úgy tűnik - a bizánci aranypénz volt a 1 Gerevich Tibor. Magyarország román kori emlékei. Budapest, 1938. 213. 2 Gedai István: Pénzverés. In: Magyarországi Művészet 1300-1470 körül. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1987. I. 241-246., II. 104-107. 3 Gedai István: Hungárián coinage in the Romanesque period. Actes du XXIF Congres Int. d' Histoire de l'Art. Budapest, 1969. (1972). I. 467-469.; Román kori magyar éremművészet. Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyve. 1970. 5-10. 349