A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

NOVÁKI Gyula–SÁRKÖZI Sebestyén: Várak a magyarországi Gömörben

Putnok - Kakasvár térképe A Zsuponyó-völgy a Putnok-Dubicsány közötti országút felől indul ÉÉK-re, egyenes vonalban. Az említett országúttól számítva 2,6 km-re a völgy EK felé kanyarodik. További 500 m után ENy felöl egy mellékvölgy torkollik be, melynek ÉK-i oldala felett, a hegynyúlvány D-i végében találjuk a Kakasvárat. A térképeken rossz helyen, a vár tényleges helyétől ENy-ra, kb. 1,3 km-re, a Zsidó-völgy felső vége felett, a 350 mes szintvonalon jelölik a „Kakasvár" feliratot, ami megtévesztő. A Kakasvár egy D-i irányban erősen lejtő, egyre keskenyebb gerinc alacsony legvégét foglalja megába. É felől a gerinc folytatásától 9 m széles és 3 m mély mesterséges árok védte. Az árok két vége alatt az árokból kitermelt, szétteregetett föld látható. A vár D-i végét is árok védte, de ennek nagy része ma már csak terasz alakjában követhető. E terasz felett a belső terület D-i végét rövid perem jelzi, de két hosszanti oldala terasz, vagy árok híján egyáltalán nem állapítható meg, a keskeny hegygerinc természetes, domború alakját mutatja. A vár hossza 19 m, szélessége 10 m körüli lehetett. Egész területét jól áttekinthető erdő fedi. A szuhafői református egyház jegyzőkönyvének a huszita korral kapcsolatos adatát a Mohosvárnál már ismertettük. Ugyanott olvashatunk a Kakas család és a husziták rablásairól a Zsuponyó-völgyi (Kakas-) várral kapcsolatban is.

53 Lényegében ugyanezt említette róla - forrásmegjelölés nélkül - a már hivatkozott Reiszig Ede is. A szomszédos, Borsod megyei Kazáról származó Kakas család mint a környék egyik birtokosa 1383 és 1488 között számos alkalommal szerepel az itteni hatalmasodási perek iratai53 Dobosy 1975. 30.; Dobosy 1993. 30. 7. 340