A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

NOVÁKI Gyula–SÁRKÖZI Sebestyén: Várak a magyarországi Gömörben

Kelemér - Mohosvár A várra vonatkozóan először a Borovszky-féle megyei monográfiában találunk homályos utalást, mely szerint a várnak ma már semmi nyoma sincs.

30 Csak jóval később, Ila Bálint teszi közzé a vár létét igazoló okleveles adatokat. Ezekből azt a következtetést vonja le, hogy a várat a terület birtokosai, a Gut-Keled nemzetség tagjai, közvetlenül a tatárjárás után építhették.

31 A környék útikalauzában Ila előbb említett adatait találjuk.

32 Ferenczi Imre-Pesty Frigyes helynévgyűjtése alapján - mint Vártetődomb nevű helyet említi és ismerteti a sáncához fűződő, huszita emléket őrző helyi szájhagyományt.

33 A Vártúrák kalauza a vár helyének leírásán túl csak azt közli róla, hogy ellipszis alakja van.

34 Legrészletesebb leírása, a korábbi irodalom részbeni ismertetésével, Dobosy Lászlótól származik,

35 aki a helyszínen készített vázlatos rajzát is közli. Az ugyanebben az évben kiadott útikaluz azonban a várat még teljesen ismeretlenként szerepelteti.

36 1976. évi terepbejárása eredményeként Sándorfi György - topográfiai alapon - a vár tatárjárás előtti keletkezését valószínűsítette, és szerepel a megyei várjegyzékben is.

37 1985-ben Gyulai Iván oly módon említi, mint ahol a kővár előzményeként a honfoglalás idejéből származó szláv földvár áll, majd ugyancsak korai - a tatárjárás előtti - keletkezésűnek tekintette Pintér István is. Legutóbb Faggyas István foglalta össze a természetvédelem alatt álló Mohosokra és a várra vonatkozó adatokat.

38 Kelemér községtől D-re, kb. 2 km-re találhatók az egymástól 400 m-re lévő, természetvédelem alatt álló Nagy- és Kis-Mohos nevű tavak. A Kelemér-Putnok közötti' országút völgyben futó részének egyetlen éles kanyarulatától DNy-ra indul el az a völgy, amelyben az úttól 500 m-re a Nagy-Mohos tavat találjuk. Innen tovább DNy-ra 200 m-re emelkedik a Mohosvár nevű sáncvár. A hegy, amelyen a vár található, önálló kis kúpot képez, alakja hosszúkás, ovális. A vártető kiterjedését perem jelzi, belső területe erősen bolygatott, mély gödrök és magas földhalmok teszik felismerhetetlenné az egykori felszínét. A felmérés ezek figyelembevétele nélkül, leegyszerűsített formában mutatja be a vár belső területét. Átmérője 44 x 20 m. Dobosy László a vár belső területét az 1966. évi terepbejárása alkalmával ugyancsak erősen bolygatottnak találta, de a K-i részen még egy boltíves helyiség falmaradványait látta.

39 A várhegyet átlagosan 6 méterrel alacsonyabb szinten egy 14-20 m széles, mély árok veszi körbe, külső oldalán sánc húzódik. A sánc azonban a DK-i oldalon már csak terasz alakjában követhető, D-i oldala nyitott és itt a sánc mindkét vége röviden lekanyarodik. Mivel ez a nyitott rész a legmeredekebb oldalon van, ez nem bejárat lehetett, hanem az árokban felgyülemlő csapadék levezetését szolgálhatta. 30 Vendé 1903. 57. 31 Ila 1940. 24., 24. 112.sz.jz

.; Ila 1944-1976. II. 486., 486. 2.sz.jz. 32 Jakucs 1961.47. 33 Ferenczi 1963. 113.; A hely neve más változatban Vár hegy. Vö. Seres-Kováts 1977-1979. 8. 16. (BL.U. 348, BL.U. 350. sz. térk.) 34 VK. 1975. I. 188-189. 35 Dobosy 1975. 25-28.; Dobosy 1993. 27. 7. 36 Dénes 1975a. 71.; Dénes 1975b. 386. 37 Sándorfi 1979. 249.; Gádor-Nováki-Sándorfi 1978-1979. 26. 38 Gyulai 1985. 4.; Pintér 1986. 43.; Faggyas 1991. 17-27. 39 Dobosy 1975. 27.; Dobosy 1993. 27. 7. 3%