A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

NOVÁKI Gyula–SÁRKÖZI Sebestyén: Várak a magyarországi Gömörben

közreműködött ugyanakkor a szerkesztés számítógépes előkészítésében. A hátralévő terepmunkák befejezését 1992-ben így Nováki Gyula végezte el. Sándorfi György 1993. évi elhunyta után Sárközy Sebestyén lépett be a feldolgozásba és a már korábban elkészült történeti-irodalmi jegyzeteit továbbfejlesztve, elsősorban a történeti adatok kutatásával vett részt az alábbi ismertetések kidolgozásában. A történeti Gömör-Kishont megye egykori területéről egy országos gyűjtés eredményeként jelenleg 91 erődített helyre utaló adatokról tudunk.

4 Ezek közül azonban mindössze 6 vár esik a mai Magyarország területére, valamint néhány bizonytalannak és tévesnek tekinthető - várra utaló - helynév. Csalódást kell okoznunk azonban azoknak, akik a terület legismertebb várát, Putnokot keresik ebben az összeállításban. Hogy nem szerepel benne, annak egyik oka, hogy bár a vár helyét ismerjük, annak jelenleg a felszínen látható nyomai nincsenek, így csak egy jövőbeni ásatás eredményeként kerülhet sor maradványainak felmérésére. A jelenlegi állapotot rögzítő felmérés tehát Putnok esetében nem adott feladatot számunkra. További érvként merült fel az is, hogy a putnoki várra vonatkozó - részben a már publikált irodalmi, részben a levéltári - gazdag adatok rendkívül szétszórtan lelhetők fel, így ezek összegyűjtése olyan volumenű kutatást és időt igényelne, amely túlmutat jelen összeállításunk keretein. A következőkben ismertetésre kerülő erődítmények olyan új felmérések, amelyek eddig még nem kerültek közlésre. Ezeket követően pedig - ugyancsak Dobosy László példáját követve - a címben megjelölt terület bizonytalan eseteit, ún. „várgyanús" helyeit és az erődítményekre utaló helyneveit is sorra vesszük. Hangony - Birinyivár A vár eredeti neve Berény volt,

5 melyet először Soós Elemér kéziratos munkája említ.

6 A Borovszk-féle megyei monográfiában Vendé Aladár, mint Harmachoz

7 tartozó várhelyként utal „Birinyvárra", amelynek már nincs nyoma és szerinte - tévesen - helyén a XVI. században pálos kolostor létesült.

8 A monográfia adatát Gerecze is átveszi.

9 Később Ila Bálint a várra és a várhegyre vonatkozó helyneveket gyűjtötte össze, melyek szerint a várat először 1297-ben említik, és a várat építő Hangonyi-nemzetség korai, X. század közepére tehető itteni megtelepedése alapján azt a következtetést vonja le, hogy a vár a X. század második felében keletkezhetett, eredetileg azonban csak őrhely volt, amely a Rima-völgy felől nyújtott védelmet.

10 Dobosy László a helyszínen járva részletes leírást ad a várról, és a rá vonatkozó adatok összegyűjtésével annak vázlatos alaprajzát is közölte.

11 Fügedi Erik a „mentsvár" építését 1285 előttre téve Hangonyi Péternek tu4 Ezúton fejezzük ki köszönetünket Dénes Józsefnek, hogy az általa összeállított „Magyarországi várak jegyzéke" Gömör-Kishont megyei részét rendelkezésünkre bocsátotta. 5 A Berény helynév eredete bizonytalan, talán török eredetű, kabar törzsnévböl keletkezhetett. Etimológiai irodalma: Kristó-Makk-Szegfű 1973. 39^0.; Török 1982. 986-1059.; Kiss 1988.

1. 200, II. 778.; Sándorfi 1989.42,71. 6 Soós 1889-1928. VIII. 112-118.; Soós-Pogrányi-Nagy 1940. II. 9. 7 Mivel a vár Harmac (ma Chrámec Sz.) és Felsőhangony közös határán állt, ami egyben a mai szlovák-magyar határ, ezért sokszor Harmachoz tartozóként is szerepelt. 8 Vendé 1903. 53. - A pálos kolostor nem itt, hanem a mai Barát-völgy ben volt. Vö.: Dobosy 1975. 23.; Dobosy 1991.30. 9 Gerecze 1906. 324. 10 Ila 1944-1976. I. 71-72. II. 284, 381. - Hatévesen 1291. évet közölt. 11 Dobosy 1975.23-25. 330