A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

WOLF Mária: A földvárkutatás jelenlegi helyzete, a borsodi földvár

korai időszakban is épültek magánvárak.

21 Minél nagyobb számban kerültek azonban elő ezek a várak, annál kevésbé volt tartható valamennyiüknek ilyen korai időre való keltezése. A kisvárak szerepe, és a keltezésük körül kialakult vita képezi a legutóbbi időszak földvárkutatásának témakörét. E vita arra késztette a benne részt vevő kutatókat, hogy újragondolják mindazt, amit a kora középkori magyarországi földvárakról tudunk. Sándorfi György például tipológiai alapon próbálta meghatározni és keltezni korai várainkat. Úgy vélte, hogy a széles talpú, nagy alapterületű váraink még a 10. században, egy-egy nemzetségfő központjaként épültek. E csoportban talált helyet a már említett, oklevelekkel nem azonosítható váraknak, de Patának, Örsúr várának is. Nézete szerint e várak funkciója eltér a kifejezetten ispáni várnak, a 11. század elején épült, kisebb alapterületű, keskeny talpú sánccal körülvett váraktól, még akkor is, ha később ispáni várrá alakították némelyiküket. Ez utóbbiak közé sorolta például Borsod várát is. A fentebb említett kisvárakat a 11. század magánváraiként interpretálta.

22 A várak e tipológia alapján történt kronologizálását a szakmai közvélemény nem fogadta el.

23 Nováki Gyula a magyarországi 10-11. századi várépítészetet vizsgálva arra a megállapításrajut, hogy velük kapcsolatos biztos adatunk csak a 11. század elejéről van. Váraink egy részéről csak feltételezzük, hogy a 10. században épültek. Korai váraink, amelyek között nem ispáni várként használt, de ahhoz hasonló alapterületű és sáncszerkezetű várak is vannak, általában a magyarság szállásterületeinek a szélén helyezkednek el. A belső területeken a várak száma elenyésző, bár ennek egyik oka a kutatás hiányossága is lehet.

24 A magyarországi 10. századi várépítészet meglétét a témával foglalkozó régészek közül mind többen vonják kétségbe,

25 a történeti irodalom azonban változatlanul evidenciaként kezeli.

26 Miklós Zsuzsa egyre pontosabban határolja körül a kisvárak építési idejét és funkcióját. Megállapítja, hogy ezek a várak általában a 12-14. században voltak használatban, egy-egy kis-, vagy középbirtokos család gazdasági központjaként. Nézete szerint a kisvárak átmenetet képeznek az ispáni várak és a kővárak között.

27 A várak mint gazdasági központok értelmezése irányítja a nem földvárakkal foglalkozó kutatók figyelmét is erre a témára. Féld István kifejti azon nézetét, hogy a vár fogalom eddigi értelmezését ki kell szélesíteni, nemcsak a hadászati, hanem a gazdasági jelentőség szempontjából is értékelve a szóban forgó várakat. Véleménye szerint nincs éles határvonal a földvár és a kővár építkezések között, a várak építőanyagát a terepadottságok és az építtető anyagi ereje szabta meg. A kisvárak építési idejét a 13. századra teszi, hangsúlyozva, hogy szerepük és jelentőségük nem más, mint az úgynevezett klaszszikus váraké. Ő az első, aki felhívja a figyelmet arra, hogy a kisvárakkal kapcsolatban nem szerencsés a földvár elnevezés használata, hiszen így esetleg összetéveszthetők az ispáni várakkal.

28 21 Sándorfi Gy.-Novúki Gy. 1984. 164-179. 22 Sándorfi Gy. 1989. 19-27. 23 Feldl. 1990. 129-139.; Bóna I. 1995. 15. 24 Nováki Gy. 1988. 145-150. 25 Németh P. 1985. 111.; Bóna 1. 1995. 46-47. 26 Györffy Gy. 1977. 30-38., 92-121., 191-264., 329-331.; Kristó Gy. 1988. 21-44., 73-99., 147152., 201-207. 27 Miklós Zs. 1985. 143-158. 28 Feldl. 1985. 175-202. 318