A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

VÖRÖS István: Tengőd-Hékútpusztai honfoglalás kori sírok lovai

diaphysise dist. irányában ellaposodó, homorú ventralis falú. A mt diaph. keskeny, a dist. epiph. alacsony; fölötte a laterális oldalon csontdudor alakult ki. A mc-ok karcsúságiindex értéke 15,50 (sin.) - 15,63 (dext.), a középkarcsú/középvastag kategóriák határára esnek. A mc/mt hosszúsági méretaránya 0,821. 4. sír férfi, lovassír Ló részletes csontváza, a sír K-i végében az emberváz lábfeje előtt ca. 25-30 cmre. A ló feje ÉK-i tájolásban a jobb oldalán, a lábvégek a lókoponya alatt (mc-ok), és mellett (mt-ok) - vele azonos irányban - feküdtek. A ló feje lekantározva. A kétkarikás (1+1) kéttagú csuklós vaszabla összehajtva a lómaradványok előtt a K-i sírfal mellett volt. Koponya összeroppant, összetört. Az ásatási in situ fotó alapján hosszú, alacsony. Az agykoponya tág boltozatos. A nyakszirti régió hátrahajló. A profilvonal egyenes. A homlok széles, enyhén homorú. Az orrhát magas, keskeny. A tág orbiták kerekdedek. A fogazat szabályos: I

1-3 C P

2

"

4 M

1-3

. A C-k gyökere még nyitott. A rágófelület hullámos kopású, középen domború. Mandibula (3 kép 2) corpusa hosszú, alacsony. Az angulus és ramus keskeny. Az alsó él enyhén ívelt, az érvágány (inc. vasorum) mély. A fogazat szabályos: Ii_

3 C P

2-4 Mi_

3

. A rágófelület hullámos kopású, középen homorú. A P

2 sin. korona mesialisan lejtősen kopott. Pathologia: mindkét M

3 gyökérvége perforálta a ram. mandb. laternalis (sin.), illetve medialis (dext.) falát. A bal oldali fogsor labiális „gyökérnyakán" mély árokszerü kimaródás, caries található. Mellső végtag - 7 carpale, sin. et dext. mc, mc

2+

4, ph. I.—

III., sin. ph. II. (4. kép 1-3), hátulsó végtag - 9 tarsale, sin. et dext. mt, mt

2+

4, ph. I.—II.—III. 1 farokcsigolya (V. v. caud.) (4. kép 4-6). A ló neme: a fejlett C alapján mén. A ló életkora: - a foggarnitúra statusa és a rágófelületek kopása alapján 5,5-6 év. A ló marmagassága, testalkata: a négy metapodium (mc/mt) hosszméretéből Vittmódszerrel (1952) számított marmagassági érték 135,0 cm, alacsony testmagasságú. A mp-ok (4. kép 1, 4) és az ujjpercek középhosszúak. A mc-ok karcsúsági-index értékei 15,34 (sin.) - 15,42 (dext.) középkarcsúak. A relatíve vékony mc-ok epiphysis végei kiszélesedők. A mc/mt hosszúsági arány 0,823. A patacsontok (ph. III.) kicsik. A 3. sír lovának koponyaméreteit az 1., a fogméreteket a 2., a mandibulaméreteket a 3., a postcranialis csontméreteket a 4., a három ló legfontosabb csont- és testméret adatait az 5. táblázat tartalmazza. Az egyetlen ép koponya (3.) alaphossza a közepesen hosszú kategória felső tartományába esik. A mandibulák érvágánya mély, az angulus/ramus keskeny, hátrahajló (3.), vagy „függőlegesen álló" (4.4.). A koponya és a mandibula alakja együtt adja meg a ló fejének az együttes formáját. A 3. és a 4. ló feje „trapezoid" alakú. A hékúti lovak alacsony 135,0 cm (4.), 135,38 cm (3.) és kisközepes 139,2 cm (2.) testmagasságúak. A lábszárak (mp-ok) abszolút hosszúságméreteitől függetlenül a mellső szár (mc) a hátulsóhoz (mt) viszonyítva relatíve rövidebb: méretkülönbség 45,5-46 mm, méretarány 0,821 (3.) és 0,823 (4.). Ezek az ún. „rövid mellső szárú" futó lovak. A három hékúti ló az ún. borealis típusba tartozik.

1 2. Eteladomány A 4. sírban az emberváz bal válla mellett, az É-i sírfal tövében egy szarvasmarha borjú dext. femur feküdt (az epiphysisek nem csontosodtak el, a sírfotón a dist. epiph. 1 Prof. Kretzoi Miklós elnevezése, Vörös /., 1997a 302