A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

RÉVÉSZ László: Honfoglalás kori temető Tengőd-Hékútpusztán

felettük elhelyezett lókoponyát. 6. A lócsontok és a sír északi oldala között helyezkedett el a kengyelpár. Az egyik kengyel vasból készült, egyenes talpú (4. kép 12, 9. kép 4). Téglalap alakú füle (középen a szíj átfűzésére szolgáló ovális nyílással) széles nyakkal kapcsolódik az ívelt, négyszög átmetszetű, alsó harmadukban kiszélesedő szárakhoz. Talpalója a fül felőli oldalán enyhén ívelt. Magassága 15,8 cm, szélessége 11,8 cm. E kengyel alatt feküdt hajdan annak fából készült párja, ez utóbbiból azonban csupán az ötszög alakú fül és az ahhoz külön nyak nélkül kapcsolódó lapos szárak indításának kétoldali csontborításai maradtak meg (4. kép 10-11, 8. kép 1). A kengyelszíj befűzésére lekerekített sarkú téglalap alakú nyílás szolgált. Az épebb csontlemezt három vasszeg üti át: egy-egy a szárak indításánál, a harmadik a szíjbefűző nyílás felső sarka mellett (ez utóbbinak a párja nyilván az átellenes oldalon volt, de a lemez egy darabkája éppen itt tört le). A lemez hátoldala erősen irdalt, a csontborítást tehát a szegek mellett ragasztással is rögzítették a fakengyelhez. A csontlemez külső széleit egyenesen levágták, s az éleket csiszolással tüntették el. A szárak belső nyílásához csatlakozó ívet ezzel szemben ferdén lecsiszolták. A másik csontlemez egy részét a feltárás során az ásó hegyével szétzúzták. Az épebb lemez legnagyobb szélessége 6,8 cm, magassága 4 cm, a szárak 1,7 cm szélesek voltak. A csontlemezek mellett találtak még két töredékes, egy-egy szeggel átütött vas pánttöredéket, melyek szélessége megegyezik a kengyelszárak szélességével (4. kép 7-8). Feltehetőleg ezek is a fakengyel erősítését szolgálták. Egy 1,7 cm hosszú szeg a farészek vastagságát határozza meg (4. kép 9). 7. A ló patái előtt aszimmetrikus száj vasú csikózabla feküdt a sír keleti végében. A szájvasak hossza 9,5 cm ill. 7,5 cm, a zablakarikák átmérője 4,2 cm (4. kép 13). 8. A kengyelek és a ló alsó állkapcsa között téglalap alakú vas hevedercsat került elő, méretei: 6,2x3,5 cm (4. kép 14). 9. A lókoponya bal oldalán, egy sorban helyezkedett el 3 db szabálytalan téglalap alakú, egy-egy lyukkal átfúrt ezüstlemez. Feltehetőleg kantárdíszként szolgáltak. Méreteik: 2,4x1,2 cm, 3,1x1,1 cm, 1x0,7 cm (4. kép 3-5). 5. sír. Ovális formájú, erősen ívelt oldalú sírgödör, melynek ÉK-i sarkát korábban faültetés során már megbolygatták, a sírban nyugvó váz bal lábszárcsontjával és lábujjperceivel együtt. A sírgödör hossza 160 cm, szélessége 56 cm, mélysége 90 cm, tájolása Ny-K, 13 fokkal hajlik el déli irányba. A sírban háton fekvő, nyújtott helyzetű női vázat találtak, a csontváz hosszát nem mérték. Melléklete: 1. A koponya jobb oldalánál kerek átmetszetű, vékony bronzhuzalból hajlított nyitott hajkarika feküdt, átmérője 1,6 cm (4. kép 6). 2. A leletanyag értékelése A tengődi temető 5 sírja közül 4 férfiakat rejtett (1-4. sírok), feltehetőleg ez a magyarázata annak a jelenségnek, hogy maradandó anyagból készült ruhadíszek egyáltalán nem kerültek elő sem az építkezés során megbolygatott, sem a feltárt temetkezésekből. A honfoglalás kori férfi viseletet egyébként is rendkívül ritkán, csak a leggazdagabbak esetében díszítették nemesfémveretekkel. A rendkívül csekély mennyiségű ékszerkészloXoX is mindössze két hajkarika képviseli: a 2. sírban lelt arany, s az 5. sírban talált bronz kerek átmetszetű, nyitott hajkarika (2. kép 1, 4. kép 6). Ez az arány, valamint az a jelenség, hogy síronként csak egy hajkarika került elő, összhangban áll a korszak más lelőhelyein megfigyeltekkel.

4 A hajkarikák anyagából nem következtethetünk egyértelműen hajdani viselőik gazdagságára, társadalmi helyzetére. Több olyan példát ismerünk ugyanis, amikor viszonylag szerény mellékletü férfiak, nők arany hajkarikát viseltek, de arra is, hogy 4 Szőke B., 1962. 35.; Kürti B., 1980. 325.; Révész L., 1996. 79. 269