A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

LOVÁSZ Emese: Hun és germán jellegű leletek Borsod megyében

utóbbi csak a tükörhöz), Gyulavári;

49 Kiskunfélegyháza;

50 Szabadbattyán;

51 Budapest környéke (csak említve Beningernél). A lemezfibulás sírokban előforduló viseleti darabok egy népeken és földrajzi határokon átcsapó divathullám hatását tükrözik. Ami a síregyüttesekben általánosan előforduló tárgyakon túl jelentkezik, az kölcsönöz viselője megjelenésének egyéni ízt. A szentistváni női sírban előforduló tárgyak: poliéderes arany fülbevalópár, ezüstlemezes fibulapár, gyöngyök, ezüst karperecek, tükör (nem mellékes körülmény, hogy törött ugyan, de darabjai hiánytalanul megvannak), ezüst övcsat, gyűrűk, kisebb ezüstcsat, vaskés, edény és állatcsont, azaz ételmelléklet. A felsoroltak közül a viselet részein túl mellékletként értékeljük a tükröt, a vaskést, az edényt és az ételmaradványokat. A tiszalöki sír leletei: poliéderes fülbevalópár, ezüst karperecek, tükör (törött, és egy helyen csorba), ezüstcsat (de nem sima, mint a szentistváni, hanem csavartindás), gyöngyök (sokkal több és színesebb, mint Szentistvánban, a nyak környékén kívül a bal térd mellett is), vaskés. A viselet egyéb darabjai, melyek nem voltak meg a szentistváni sírban: aláhajtott lábú ezüstfíbula (a derékban csattal összefogott ruhát a jobb mellen ezzel is megtűzték); kagylóból faragott csüngő a nyaklánc gyöngyei között; csonthenger szintén a nyak környékén; mellékletként adták a jobb combcsont mellett előkerült orsógombot. A szentistvánihoz hasonló lemezfibulás sírok leletegyütteseit vizsgálva nem szabad elfelejtenünk, hogy szinte egyiket sem tárták föl hiteles körülmények között. így bizonyos tárgyak hiánya nem jelenti azt, hogy biztosan nem voltak a viselet részei. A mádi sír leletei:

52 arany fülbevalópár, nem a szokásos poliéderes, hanem csüngőjén félgömbökkel és granulációval díszített; ezüstcsat karikája és tövise; kis ezüstcsat szíjszorító lemeze; ezüst karperec töredékei; tükör (összetört, és hiányosan sírba helyezett darab); gyöngyök. A viselet további darabjai: ezüstpánt szíjbújtató; rugós gyűrűre erősített balta alakú csüngő; ezüstpánt töredékei; ezüstpitykék töredékei; edény: a töredékek alapján elképzelhető, hogy két edény is volt a sírban. A barabási sír leletei:

53 ezüstcsat (ékvágásos díszítéssel); kisebb ezüstcsat; tükör (összetörve, de hiánytalanul); gyöngyök (borostyán- és üveggyöngyök, közelebbit nem tudunk róluk). További mellékletek: orsógomb; fekete színű korsó; üvegpohár. A székelyi sír leletei:

54 ezüstcsat (ékvéséssel díszítve); tükör (kettétörve, és kissé hiányosan). A gyulavári sír leletei:

55 ezüstcsat (állatfejes csatkarikával, bevésett virágdísszel a téglalap alakú szíjbefogón). A kiskunfélegyházi sír leletei:

56 ezüstcsat (maszkos díszű); tükör (ép); gyöngyök. Viseleti tárgyként jelentkezik itt a duplasoros csontfésű. 49 Fettich Nándor. Nyugati gót lelet Gyula határában. Western Gothic Finds in the Precinets of Gyula. Magyar Múzeum, 1945. 67-71.; Werner J.: Studien zu Grabfunden des V. Jahrhunderts aus der Slowakei und der Karpatenukraine. Slovenská Arheológia VII/2, 1959. III. t. 50 A kecskeméti múzeum anyagában volt, a II. világháború alatt megsemmisült sírlelet. Említi: Török Gyula: A kiszombori germán temető helye népvándorlás kori emlékeink között. Dolgozatok, XII. 1936. 101— 154, 155, 177.; Idézi a korábbi irodalmat, és azonosítja a leleteket: Kiss Attila, 1983. 51 Barkóczi László-Salamon Ágnes: Das Gráberfeld von Szabadbattyán aus dem 5. Jahrhundert. MitArchlnst 5. 1974-75 (1976) 89-111.; Kiss Attila: Germanische Funde von Szabadbattyán aus dem 5. Jahrhundert. Álba Regia XVIII. 1980. 105-113. 52 Kovrig Ilona, AÉ 78, 1951. 113-114. 53 Lehoczky Tivadar: A mezőkaszonyi gót sír. AÉ 17, 1897. 32-40. Adatok hazánk archaeologiájához, II. Munkács, 1912.77-81. 54 Hampel József: Népvándorlás kori kincs Szabolcs megyében. AÉ 11. 91-92. 55 Fettich Nándor, 1945. 255