A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

K.VÉGH Katalin: Császárkori telep Szirmabesenyőn

házat ismerünk magyarországi,

49 szlovákiai, csehországi, felső-sziléziai

52 telepekről. A szirmabesenyői 1. és 2. sz. ház a település legkorábbi rétegéhez tartozik, építésük az i. u. II. sz. első felére tehető, s őrzik a kelta házak formáját. E lakógödörtípus késői előfordulásával a korai népvándorlás korban is találkozunk.

53 A tűzhelyeket általában agyagtapasztás képezte, amely alatt néha folyókavicsok voltak. Hasonlót figyeltek meg a kelet-szlovákiai telepeken is.

54 Három kemencét találtunk, közülük kettőt lehetett teljesen feltárni. Egyik (a VII. és VIII. szelvény határán) ovális alakú, alja kaviccsal és agyaggal tapasztott, a telep későbbi rétegéhez tartozik. A másik (a VIII. és IX. szelvény határán) négyszögletes formájú, alján agyagtapasztással, amelyen néhány kő feküdt. Előtere kerekded alakú, amelynek 25 cm-rel mélyebben levő fenekén vastag hamuréteg volt. A kemencék tapasztott oldalának és boltívének maradványai is előkerültek. Hasonló szabadtéri kemencéket tártak fel több észak-magyarországi,

55 kelet-szlovákiai

56 és dél-lengyelországi

57 telepen. Szirmabesenyőn a kemencékben talált kevés, viszonylag jellegtelen edénytöredék nem ad lehetőséget a pontosabb keltezésre. Valószínűleg a II. sz. második felénél korábbi időszakra nem tehetjük őket. A feltárás során a házakon kívül, szabad területen sok gödör került elő, amelyek lefelé szűkültek vagy kissé szélesedtek, ritkábban függőleges oldalúak voltak. Közülük csak a IV szelvény 1 ,/b) gödrének rendeltetését ismerjük: a gabonamagvak azt jelzik, hogy gabonát tároltak benne. A többi gödröt is valamilyen gazdasági célra, hulladék tárolására, vagy homok, agyag kitermelésére használhatták. A leletek alapján úgy tűnik, hogy a 180 cm-nél mélyebb és értékelhető kerámiát tartalmazó gödrök többségének készítési idejét a telep legkorábbi időszakára, a II. sz. első felére tehetjük: homokbánya I. 1. szelv. 1., IV szelv. l./a), VI. szelv. l./a), VIII. szelv. 1., IX. szelv. 2., X. szelv. 2./b) (tűzhely), 3.; homokbánya II. 1. szelv. 2./b), II. szelv. 5., 6./b), III. szelv. 8./a-b. A többi gödröt a II. sz. második felétől vagy utolsó harmadától, végétől keltezik a blazicei és a pannóniai kerámiamaradványok. A gödrök használatának végét időben nem tudjuk meghatározni, mivel a gödrök foltja csak az altalajban látszott, így a későbbi leletek a telep felső rétegeinek anyagában találhatók. A III. szelvény b) gödörrészében, kb. 100 cm mélyen talált terra sigillata azt jelzi, hogy a gödör a II. sz. vége felé létesült és a III. sz. első harmadában még használatban volt. 49 Nováki Gy, SSz 15 (1961) 247., 1. kép; Torma, I. MAIU 1 (1970) 19. t.; Torma L, RFüz 20 (1967) 22.; Pusztai R., Arrabona 9 (1967) 8-9., 3-4. kép; Horváth L., VMMK 11 (1972) 86. és Zalai Gyűjtemény 8 (1978) 12., 3. kép 15., 5. kép.; Gabler, D. MAIU 10-11 (1980-81) 357., 3. t. 50 Cizmar, M. PA 75 (1984) 466., 2. kép; Cizmar, M.-Jelínková, D. AR 37 (1985) 22., 1. kép; Tocik, A. StZ 19 (1981) 141., 1. kép, 142., 2-3. kép. 51 Motyková-Sneidrová, K. PA 51 (1960) 176., 16. kép, 178., 18. kép; Waldhauser, J. AR 29 (1977) 153., 3. kép A/1-4.; Drda, P AR 29 (1977) 368., 2. kép 23-24, 26, 28.; Salac, V AR 36 (1984) 263., 2. kép 7, 9, 15., 265., 3. kép 14. 52 Pl. Czerska, B. Archeológia Slaska 3 (1959) 28., 3. kép. 53 Szabó J., BékMK 5 (1978) 65., 4. kép. 54 Lamiová-Schmiedlová, M. SA 17 (1969) 488. 55 Salamon, Á. MAIU 1 (1970) 140., 28. t. 143.; Párducz M.-Korek J., AÉ 85 (1958) 29-30.; K. Végh K., HÓMÉ 27 (1989) 494. 56 Lamiová-Schmiedlová, M. SA 17 (1969) 488. 57 Bender, V.-Barankiewicz, B. APolsk 7 (1962) 33-35. 217