A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

K.VÉGH Katalin: Császárkori telep Szirmabesenyőn

A nem helyi eredetű kerámiához hasonló leletek Észak-Magyarország korai és késő császárkori telepeiről,

20 a vandálnak tartott Przeworsk-kultúra kelet-szlovákiai kora római kori településeiről,

21 Közép- és Dél-Lengyelország,

22 Felső-Szilézia,

23 FelsőDnyeszter és a Nyugat-Bug vidékének

24 I-III. sz.-i lelőhelyeiről ismertek. Sok hasonló vonást találunk a délnyugat-szlovákiai és morva területek, valamint a Duna-könyök IIII sz.-i quád telepeinek kerámiájával is, főleg a durva, házi kerámiacsoporttal.

25 A jellemző díszítéseket a quád anyagban általában a II. sz.-tól keltezik.

26 Przeworsk-elemnek tartják az omphalos-aljú, árkolt tálkát, a gömbölyded aljú csészéket, a finom rovátkolást, a benyomott pontos díszítést, a meandert.

27 A Przeworsk-kultúra lelőhelyein előforduló árkolt edények quád eredetűek. A szirmabesenyői telep anyagában gyakori a hombártöredék, széles peremmel, mélyen befésült hullámvonalköteggel. Tagolatlan peremek (11. kép 14., 12. kép 5., 16. kép 14, 17., 18. kép 14.), tagoltak (6. kép 16-17., 8. kép 21., 10. kép 21., 12. kép 3, 17., 13. kép 8., 14. kép 25., 15. kép 8., 17. kép 17, 28., 18. kép 19., 19. kép 10, 13., 20. kép 6.), oldalrészek (6. kép 18., 19. kép 23., 10. kép 4, 9., 11. kép 17., 12. kép 15., 13. kép 16., 14. kép 10, 15, 22., 15. kép 4, 16., 16. kép 12, 18-19., 17. kép 10., 20. kép 18., 22. kép 26.). A hombártöredékek gyakori leletek az ismert észak-magyarországi római kori telepeken,

28 Kelet-Szlovákiában,

29 a quád területen,

30 sőt a csernyahovi kultúra 20 Párducz M., HÓMÉ 1 (1957) 45-59.; K. Végh K., HÓMÉ 4 (1964) 45-62.; Salamon Á.-Török Gy, FA 12 (1960) 160-169., XXIX-XXXIV. t.; Párducz M.-KorekJ., AÉ 85 (1958) 18-36., VI-XIV. t.; K. Végh K., HÓMÉ 13-14 (1975) 65-129., AÉ 112 (1985) 104., HÓMÉ 27 (1989) 489-490. 21 Lamiová-Schmiedlová, M. SA 17 (1969) 403-501.; Jurecko, P. Historica Carpatica 14 (1983) 381382., 341-354., 42-55. kép. 22 Jadczykowa, I. Prace i Materialy 20 (1973) 129-162.; Dabrowski, K. WA 35 (1970) 347-392.; Godlowski, K. ZfA 2 (1968) 256., 260., 264., 268.; Abramek, B. Sprawozdania Archeologiczne 34 (1983) 160-165., 6-11. kép. 23 Godlowski, K. Materialy starozytne i wczesnosredniowieczne 2 (1973) 255-382. és 4 (1977) 7-237.; Maczynska, M. Materialy starozytne i wczesnosredniowisczne 1 (1971) 251-316. 24 Szmirnova, G. I. MIA 116 (1964) 203., 207., Baran, V. D. Poszelennja persih sztolit nasoj eri bilja szela Cserepin. (Kijiv 1961) tabl. VII-VIII., Materiali i doszlidzsennja z arheologii Prikarpattja i Volini 3 (1961) 84., risz. 6., Kozák K, D. N., Arheologija, Kijiv 26 (1978) 96-107., 37 (1982) 31-4$., Kropotkin, V. V. Denkmaler der Przeworsk-Kultur in der Westukraine und ihre Beziehungen zur Lipica- und Cernjachov-Kultur. In: Symposium Ausklang der Laténe-Zivilisation und Anfánge der germanischen Besiedlung im mittleren Donaugebiet. (Bratislava 1977) 173-180. 25 Pernicka, R. M. Die Keramik der alteren römischen Kaiserzeit in Máhren. (Brno 1966) 41-82.; Kraskovská, L., ZSNM Hist. 10 (1970) 105-119.; Peskar, I. P rehled Vyzkumu 1970. 45., 29. t. és 1972. 49-50., 37. t.; Tejral, J. Prehled Vyzkumu 1973. 53-54., 59-61. t.; Bóna /., AAH 15 (1963) 280-284. 26 Bóna /., AAH 15 (1963) 282-283.; Pernicka, R. M. Die Keramik der alteren römischen Kaiserzeit in Máhren. (Brno 1966) 108-111. 27 Tejral, J. PA 61 (1970) 213, 189., 2. kép 7a-b-8., 193., 3. kép 1-4., 197., 5. kép 16-17.; Piéta, K. Die Púchov-Kultur. (Nitra 1982) 105. 28 K. Végh K., HÓMÉ 13-14 (1975) 105-109., 114-116., 118-129., korábbi irodalommal, AÉ 112 (1985) 104., HÓMÉ 27 (1989) 491. 29 Lamiová-Schmiedlová, M. SA 17 (1969) 475-477. 30 Pernicka, R. M. Die Keramik der alteren römischen Kaiserzeit in Máhren. (Brno 1966) 74.; Peskar, 214