A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

DÖMÖTÖR Ákos: Az ipari termelés hatása a Hangony-volgyi emberre. Jelenkor – történeti és néprajzi változásvizsgálat a hetvenes évek első felében Ózd környékén

szerint a barkó népnév a Barco ezredtől veszi eredetét.

25 Ez a feltevés a szerző kijelentése értelmében bizonyítást kíván. A barkó népnév eredetének eldöntését nem tekintem feladatomnak, mindenesetre a szó a magyar nyelvészet szakavatott képviselőinek összefoglalásában mint „bizonytalan eredetű" szerepel. A „főleg Gömör megyében élő magyar néprajzi csoport tagja" jelentésben csak igen későn, 1833-ban fordul elő szavunk.

26 Adatközlőim a Hangony völgyében a barkó szót népnévként nem ismerték. Márton Árpád domaházi cigány bejáró munkás elmondta, hogy a barkó jelentése: a palócok egyik „ága". Rögtön hozzátette: „a szüleimtől hallottam". Majd folytatta: „az üzemben a barkó jelentése: paraszt." Bellér Fürjes Józsefné 72 éves parasztasszony szerint „a barkó a palóc egyik ága, nyelvjárás. Könyvből tanultam." Id. Endrész Gyula Hangonyban a következően határozta meg a barkót: „nyelvjárásban beszélő ember". Majd hozzátette: „Hangonyban nem haragszunk ezért". Akadtak enyhén rosszalló értelmezések szavunk jelentésével kapcsolatban. Kisbenedek Kabe József 74 éves domaházi lakos kérdésemre, hogy kik a barkók, így válaszolt: „A tótokat hívják így. A beszédjök meg a ruházatok olyan." Illés Zoltán hangonyi kőműves, ÓKÜ-dolgozó úgy tudta, hogy „a barkó rossz ízlésű ember". Hallotta, amint valakiről megjegyezték: „Barkósán jár", tehát ízléstelenül öltözött fel. A barkó szó gyűjtéseim során leggyakrabban „tarka fejű liba" jelentésben bukkant fel. Domaházán Kisbenedek Kispesta István 56 éves bejáró dolgozó ezt állapította meg a barkó szóról: „Itt leginkább a libákra mondják. Tarka fejű, kontyos liba." A többi domaházi adatközlő lényegében ugyanígy értelmezte a barkó szót: „tarka fejű liba," „liba, fején fekete folt", „kontyos liba" jelentéssel. Kissikátorban szintén felbukkant ez a jelentés (tarka liba, tarka fejű liba). Érdekes kis történetet hallottam Kissikátorban a barkó szó „tarka" jelentésének érzékeltetésére: „Kissikátorban színházat játszottak. Volt, aki tarka tollal díszített kabátot vett fel, és így maradt rajta a Barkó név." A Barkó név előfordult meghatározott személy jelölésére a Hangony völgyében. Kissikátorban tudomást szereztem Forgács Barkó Istvánról, aki 101 éves korában halt meg. Állítólag övé volt a Barkó-tanya 400 hold birtokkal. A barkó szó másik jelentésének ('buta paraszt') előfordulása általános volt a völgy községeiben. Id. Kisbenedek Ernő Domaházán a barkó szó 'paraszt' jelentését ismerte: „Harag esetén mondta még az idegen is" - emlékezett vissza. Az egyik 84 éves domaházai öreg hallotta, amikor egy illetőnek ezt vágták oda: „Te csak egy barkó vagy!" Ebben az esetben a barkó szó jelentése 'buta paraszt' volt. Medve Laci Tibor Kissikátorban a „barkó paraszt" szókapcsolat felelevenítésével ugyanerre a jelentésre utalt. Egy kissikátori asszony a barkó szót „elütő szín" jelentésűnek állította. „De barkósán öltözött" - jegyezték meg egy asszonyról, amikor elütő színű ruhadarabokat vett magára. „De barkó!" - kiáltottak fel, és ámuldoztak. Domaházán az asszonyok a tömött díszítésű, összevissza kevert stílusú varrást barkósnak nevezték. A barkó szó jelentéseire vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a községek lakóinak táji összetartozás-tudata a bejárás előtt, a munkássá válás folyamata kezdetén sem lehetett erős, mivel az etnikai csoport részének a tagjai semmiféle táji egységet jelző el25 Paládi-Kovács Attila: A barkó etnikai csoport. Műveltség és Hagyomány 10 (1968). évf. 185. 26 TESZ 1, 251-252. 623