A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

SZÁSZI Ferenc: Adatok a második világháború utáni kivándorlás történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

az Országos Rendőr-főkapitányság engedélye alapján 1991-ben rendelkezésünkre bocsátott útlevél-statisztikákra, az egyes országokban működő magyar külképviseletek témánkkal kapcsolatos írásos anyagaira, az Igazgatásrendészeti Főosztályon 1953-tól 1989-ig meglévő, az ország egészére vetített statisztikai anyagra, és Borsod-AbaújZemplén Igazgatásrendészeti Osztályán 1981-től 1989-ig meglévő iratanyagra, az „1956os disszidálásról", majd a megyei adatokat részletesen ismertető KSH jelentésre épül.

8 Magyarország kivándorlási veszteségét — elfogadva és felhasználva Puskás Juliannának 1970-ig becsült létszámadatait — az általunk vizsgált 19 évvel hosszabb, 1945től 1989-ig terjedő időszakban 420-430 ezerre becsüljük. E jelentős korszakot Magyarországon gazdasági, társadalmi, politikai okokból és a kivándorlás „hullámzása szempontjából" több szakaszra lehet bontani. 1945-től 1949-ig terjedő szakaszban az országos adatok is csak szórványosan állnak rendelkezésre, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az egész korszakra vonatkozóan is alig tudtunk a kivándorlásra vonatkozó használható anyagot összegyűjteni — néhány községekig lemenő —, élő forrás részletezése ezen publikálási keretbe pedig nem férne be. így a kivándorlással kapcsolatos forrásokat 1956 októberétől 1957 májusáig, majd 1981-től 1989-ig terjedő időben igyekszünk elemezni a rendelkezésre adott anyagok alapján. A magyarországi politikai, társadalmi, gazdasági összetevők összefonódva a személyes gondokkal, a nyugati országokban kecsegtető jobb megélhetési reményekkel, a politikai válság következtében nyitottá vált határok lehetőségével kiegészülve 1956-ban olyan nagy „disszidálási", „illegális" kivándorlóhullám bontakozott ki, amelyben kb. 200 ezer ember vett részt személyesen.

9 A statisztikai feldolgozás — a feltárás időpontjáig beérkező rendőrségi kijelentőlapok alapján — összesen 151 731 személy külföldre távozásáról ad tájékoztató eligazítást. Ehhez az országos létszámhoz kapcsolódnak a regionális és a megyei adatok is, így Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből kivándorlók számadatai is. A KSH adatai az országosnál — becslések szerint - kb. 17%-kal alacsonyabbak. így Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az alábbiakban felsorakoztatott kivándorlók adatainál is minden bizonnyal valamivel nagyobb létszámot és az összlakossághoz történő viszonyításnál minimálisan nagyobb arányokat kell feltételeznünk. 8 Igazgatásrendészeti főosztályon rendelkezésünkre adott statisztikai adatok és iratok (útlevél osztály és konzuli jelentések). A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Igazgatásrendészeti Osztály statisztikai adatai, az ideiglenesen külföldre távozott személyek föbb adatai, KSH jelentése 1 B 45 62. Regio, 1991. 4. sz. 174-211. 9 Puskás i. m. 242.; Új Magyar Központi Levéltár: XIX-J-1-j 78/E/57 Regio, 1991. 4. 175. 325