A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

TAKÁCS Péter–UDVARI István: A „föld népének” élete a Nagykaposi járásban Mária Terézia úrbérrendezésekor

A járás vizsgálat alá vett 34 községében félszáznál is több nemes 128 birtoktesten usuáltatja, használtatja földesúri haszonvételét úrbéres jogállású gazdákkal. Az úrbéres háztartások száma 564. Ebből hazátlan zsellér, vagy ahogyan a korabeli lakosok és a ránk maradt források mondják, alzsellér 24 háztartás. A házas zsellérek száma 123. A telkes jobbágyok összesen 417-en vannak. Ebből negyed telket használ 22 jobbágy. Fél telkes 152. Egész telken gazdálkodik 243 háztartás. Messze az országos átlag felett áll tehát az úrbéres háztartások rendelkezésére föld. A házas és hazátlan zsellérek többsége is azonnal telket válthatna magához. Ma­gas ugyanis a puszta telkek száma. 85 puszta telek várja a gondos jobbágyszorgalmat. Bár többségét maguk a földesurak művelik, appertinentiáikkal együtt, de szolgáltatás fe­jében bizonyára bármikor jobbágyok keze alá bocsátanak. Ezt látszik igazolni az is, hogy a „tengernyi" örökös jobbágy mellett feltünedeznek a szabad menetelű jobbágyok, a telket árendáló úrbéresek és a jobbágy telket bérlő nemesek is. Igaz, ezek száma kevés. Szabad menetelű jobbágyok és zsellérek Csicserben, Darmán, Kelecsényben, Má­tyócon, Kis- és Nagykaposon, Órben, Palócon, Veskócon és Viszokán éltek. Jobbágytel­ken ültek nemesek Nagy- és Kiskaposon és Kelecsényben. Ezeknek a szabadoknak a száma kevés. Összesen hatvanan vannak, az úrbéres háztartás 10,64%-a. Legfeljebb ar­ra elegendőek, hogy vágy szülessen az örökös jobbágyokban a szabadokhoz hasonló jogállás megszerzésére. Erre azonban már csak alig másfél évtizedig kell várniuk, mert //. József az 1780-as évek elején eltörölte az örökös jobbágyságot. A helyzetük, termé­szeti környezetük, lehetőségeik azonban ezzel mit sem változtak. Nagyobb könnyítés volt számukra a Mária Terézia-féle úrbérrendezés robotszol­gálatot a telki minőséghez igazító rendelkezése. Ez utat nyitott számukra a több generá­ciós nagycsaládi kényszer bomlásához, az individualizálódáshoz, és a jobbágyi szorgalomnak a maguk gyarapítására fordításához. Az úrbérrendezés kori forrásaink ennyit árultak el „a föld népének" életéről, sor­sáról, küzdelmeiről. A sejtetés erejéig egy pillantást vethetünk még mentalitásukra, de­mográfiai jellemzőikre, ha szerbé-számba vesszük azokat a statisztikai jellemzőket, amelyeket a 19. század első felének szerzői, statisztikusai megőriztek számunkra. 91

Next

/
Thumbnails
Contents