A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

VERES László–VIGA Gyula: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Szervezet tudományos tevékenységének koncepciója (1996-2000)

kap a Miskolc monográfia részfejezeteinek megírásában, a Lévay-kultusz kutatásával pedig bekapcsolódik az MTA Irodalomtudományi Intézetében működő, ún. kultuszkutató csoport munkájába. A Miskolci Egyetem Textológiai Műhelyével együttműködve, szemináriumok keretében hagyatékok, kézirategyüttesek vizsgálatát, feldolgozását és (esetleges) kiadását végzik el. A színjátszás történetének bázisaként, szerepet vállal a gyűjtemény Miskolc színháztörténetének kutatásában és bemutatásában is. /. 2. g) A segédgyűjteményekről Szerepük fontosabb annál, mint amennyire jelenleg hasznosulnak. A helytörténeti, a néprajzi - külön a népi építészeti - dokumentáció pótolhatatlan tudományos értéket képvisel. Alkalomszerű hasznosítását korszerűbb nyilvántartási rendszerrel lehetne szisztematikusan megváltoztatni. Különösen nagy értéket képvisel - a Gunda-gyűjteménnyel és Wellmann-anyaggal gazdagodott - könyvtár. Hogy valóban a tudományos munka szolgálatában álljon, ahhoz a jelenleginél korszerűbb nyilvántartás és sokkal gördülékenyebb olvasói forgalom kialakítása szükséges. Nem veheti át az egyetemi bölcsész-könyvtár funkcióját, de abból a jelenleginél hatékonyabban kell részt vállalnia. Szükséges a további gyűjtés egyeztetése a megyei és városi könyvtárakkal, a párhuzamosságok megszüntetése érdekében. Gyarapításában továbbra is meghatározó szerep jut az intézmény kiadványcseréjének. /. 2. h) Vidéki Egységek tudományos tevékenységéről Amellett, hogy a vidéki intézményekben dolgozó szakembereink lokális tudományos feladatokat látnak el, fontos lenne bevonásuk a felkészültségüknek megfelelő tudományos programokba. Különösen hatékonyan valósítható ez meg a természettudományi kutatásban, ahol a szakmai munkamegosztás révén önálló szakterület jut az újhelyi múzeumra, de eredményes lehet az irodalomtörténet, helytörténet és a néprajz területén is. A vidéki kollégák ilyen módon való foglalkoztatása saját szakmai haladásukat is erőteljesen segítheti (tudományos folcozatok megszerzése, nem lokális témák kidolgozása stb.). Megítélésem szerint a városi múzeumok ilyen jellegű lehetőségei nem csökkenhetnek a finanszírozás új formái mellett sem. II. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK: FELADATOK ÉS LEHETŐSÉGEK Többirányú a kapcsolatok meghatározottsága, nem csupán a múzeumi szakágak, hanem a múzeumi tevékenységek szempontjából is, s eltérő kapcsolatrendszerrel rendelkeznek az egyes intézményeink is. Szembetűnő azonban, hogy szinte kizárólag „szakmai" kontaktusról van szó, s hiányzik a gazdasági együttműködés azok megvalósításában. Tudományos kutatásokban, kiállításokban természetes az együttműködés a Megyei Levéltárral és annak vidéki intézményeivel, kevéssé kimunkált a városi (miskolci) intézményekkel. Az utóbbi - a fentebb már vázolt miskolci lehetőségek miatt - erősítésre szorul. Lényegében formálisak a kapcsolatok a tudományos élet regionális intézményeivel (MAB, MTA Regionális Csoportja), jóllehet ezek is több lehetőséget rejtenek. Az anyagi szempontok itt önmagukban nem meghatározók, a tudományos munka presztízse, az intézmény és az egyes munkatársak kapcsolatteremtése, megismerése és megismertetése sem elhanyagolható feladat. 846