A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

VERES László–VIGA Gyula: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Szervezet tudományos tevékenységének koncepciója (1996-2000)

I. 1. A tudományos tevékenység meghatározottsága A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumokban prioritást élvező tudományos tevékenység fő irányait a műveltség regionális története lényegében meghatározza. A sajátos geográfiai és népességtörténeti adottságok, az ezekkel összefüggő tevékenységi formák, a vidék közismert „átmeneti", nagytájakat összekötő jellege, nem utolsósorban a mesterségesen megvont határok nem csupán a kutatott és tárgyakban reprezentált korszakokban, hanem a muzeológiai törekvésekben is dominánsak. Befolyásolják a külső kapcsolatok főbb irányait is: valamennyi tudományszak számára egyértelmű feladat a történeti Északkelet-Magyarország, különösen a magyarok által lakott területekkel való folyamatos kontaktus. A megyei múzeumokban dolgozó szakembergárda azonban önmagában aligha képes arra, hogy a fentiekből következő feladatokat elvégezze, ezért egyre fontosabb a sokirányú együttműködés mind más megyék múzeumaival, mind a térség más tudományos intézményeivel. A finanszírozás mai feltételei a nagyon gondosan kiválasztott tematikák komplex megoldását sürgetik. Éppen ezért a - szóba jöhető partnerekkel egyeztetett - kimunkált tematika, a régió és az adott tudományszak egészében újat hozó, a magyar tudományosság szakterületei által is prioritást élvező feladatok élvezhetnek csupán támogatást a múzeumi szervezet részéről. Ebbe jól beilleszthetők az egyes munkatársak kisebb feladatvállalásai is, ám már közép távon szerencsés lenne megszüntetni azt a helyzetet, hogy munkatársaink - hivatkozva a saját feladatukra megszerzett támogatásokra - nem vesznek részt a nagy projektekben. S különösen elkerülendő lenne, hogy valaki anélkül indít nagy munkát a múzeumokban, hogy azt egyeztetné a hálózat tudományos koncepciójával, s akár több éven át görget megoldatlan feladatokat. Mindez az intézmények hírét is rontja. Hosszú és sokirányú egyeztetés után, nem kizárva persze a megyei szervezet vezetésének egész stratégiáját csakúgy, mint a szakembergárda jelenlegi összetételét, a tudományos tevékenység fő irányai az alábbiakban összegezhetők. /. 2. Kiemelt tudományos feladatok Az elmúlt években átalakult a megye tudományos életének struktúrája, ami erősen befolyásolta a múzeumi szervezet korábbi helyét és helyzetét ebben a szerkezetben. Elsősorban a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének létrejötte hatott ebben a tekintetben, még akkor is, ha az ott oktatók tevékenységét pillanatnyilag - elsősorban nem a regionális feladatok határozzák meg. Reálisan mégis olyan területeknek kell elsőbbséget élvezniük, amiket a múzeum jellegéből, adottságaiból következően tudunk ellátni, illetve amelyek vizsgálatára mintegy kötelezi intézményeinket a regionális kulturális örökség általuk birtokolt tárgyi anyaga. Mindez azonban sem a már meglevő gyűjteményi egységek elsorvasztását nem jelentheti, sem azt, hogy ne kellene minden létező módon együttműködni más intézmények munkatársaival feladataink megoldásában. Hasonló módon támogatni kell azon munkatársaink külső feladatvállalásait is, akik maradéktalanul meg tudnak felelni a munkaköri feladataiknak. A fentiek alapján, gyűjteményi szempontokat és regionális elvárásokat is figyelembe véve, a természettudományi, a régészeti, a képző- és iparművészeti valamint a néprajzi tudományos tevékenység élvez prioritást. Az 1996-2000 közötti időszakban a komplex tudományos munka célkitűzéseit az egyes gyűjteményekben az alábbiak jelentik. 843