A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

B. PERJÉS Judit: Különböző leletek konzerválása, restaurálása és rekonstrukciója a karosi honfoglalás kori temetőből

el a tegez előlapja, majd a díszítetlen hátoldallal ezután dolgozták össze. Valószínűleg varrták, de jelen esetben erre utaló nyomok nem maradtak meg. A rekonstruált tegezek mérete: H: 60 cm, Sz: 20 cm, V: 3 cm. A véreteket beépítettük a rekonstrukció készítésekor, úgy ahogy eredetileg is voltak, de most új anyagok közé. így a veretek hátoldala csak a tegezrekonstrukció szétszedése után látható újból. A könnyű szétszedhetőséget úgy oldottuk meg, hogy a véreteket nem ragasztóval erősítettük a bőrbe, hanem a szegecseket a hátoldalon cérnával rögzítettük, mint már jeleztük a 11. sírnál leírtakban is. A szilárd vázat biztosító fakérget ebben az esetben is a rekonstrukció készítésekor furnérlemezzel helyettesítettük. A tegez szájnyílása alatt két sorban 10-10, a 3. sorban 2-2, összesen hat azonos formájú és mintázatú öntött ezüstveretek, három szegeccsel készültek. Két szegecs a felső téglalap alakú, keresztirányban átlósan áttört részt, a harmadik szegecs az alsó kör alakút rögzítette. Az áttört téglalap alatt igen vékony aranyozott rézlapocskák maradtak meg, amelyek eredeti szépségükben a szabad felületeknél sárgásán csillogtak. Az ezüst felületének erős korrodeálódását nemcsak a földben lejátszódó korróziós folyamatok okozták, hanem a réz közvetlen jelenléte is (23. kép). A szegecsek lábacskái nem egy esetben jobbra vagy balra dőlve ferdén állnak (20-21. kép). Ilyen erősen hibás az első sor 5., 6. és a 10. vereté. A második sorban a 11., 15., 17., 18. és a 20. veret. A harmadik sor 21. vereté igen hasonló az előző sorban lévő 15.-tel. Véleményem szerint öntéshibásak. Konzerválás után megmértük az öntvényeket.

18 Súlyuk grammban kifejezve: 123456789 10 1. sor 22,7 28,0 26,1 24,5 21,4 24,8 23,7 26,8 27,1 21,9 2. sor 23,4 24,6 28,7 23,1 23,0 25,6 27,3 27,2 26,2 26,2 3. sor 27,7 23,9 26,6 26,1 26,8 28,2 Mint az adatokból is kitűnik, az első sor 5. vereté kivételével a szegecsek súlya néhány grammnyi eltéréssel 23-28 gramm között váltakozik. A tegez közepén elhelyezkedő svasztikás ezüstkorong hátlapjához öt szegeccsel egy majdnem ép rézlap kapcsolódott (22. kép). A szegecsek erősen tartották, így közé nem tudtunk bőrt tenni, mint eredetileg volt. Tudjuk jól, nem az volt a leghelyesebb, hogy az eredeti fémeket használjuk fel az újonnan készített tegez bőrfelületének a díszítésére. Az adott időben sem több pénz, sem annyi idő nem állt rendelkezésünkre, hogy teljes rekonstrukciót (fémveretek másolataival) készíthessük. De pótolható feladat.

19 18 A méréseket Kocsis Rózsa (KMI Rest. Oszt.) laboránsa végezte. 19 Magyar Múzeum, Bp. 1995/1. 5. kép. 834