A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

KUPCSIK Sarolta: Az Ida-tanyától Ósiskáig. Gesztelyi tanyanevek

összegyűjtött összes név (4393) 16,52%-át a tanya földrajzi köznévvel és ennek toldalé­kos formáival alakult nevek alkotják, a 347 gesztelyi névnek 16,43%-a tanyanév, s 14,12%-a a tanya földrajzi köznévvel alakult (vö. Pelle Béláné II.). Az általam összegyűjtött 48 kételemű név és névváltozat első alkotórészét, a meg­különböztető elemeket vizsgálva azt látjuk, hogy ezek 4 csoportba sorolhatók. (A táblá­zatban a nevek után álló számok az adott csoportba tartozó összes tanyanevek számát jelölik. A tanya vagy major földrajzi köznévvel, illetve más alapelemmel alakult nevek egyaránt szerepelnek az összesítésben.) A megkülönböztető elem 1. a tulajdonos a) családneve Kóczán-tanya 23 vagy b) keresztneve Ida-tanya 9 bérlő c) egyéb megnevezése EgyMz-tanya 4 2. helyet jelöl Haraszt-tanya 9 3. méretre utal Kis-tanya 2 4. korra utal Ósiska 1 A lakóházak - akár belterületen, akár a szántóföldek között találhatók - általában tulajdonosaikról kapnak nevet, „...a névtestek meghatározó eleme túlnyomórészt az em­ber, az ott lakó vagy az objektummal egyéb viszonyban lévő személy neve" - állapítja meg Hegedűs Attila Bács-Kiskun megye 53 településén végzett gyűjtése alapján (Hege­dűs II. 459.). A család- és keresztnevekből alakult tanyanevek mellett Hajdú Mihály a ragadványneves vagy beceneves épületnevekre is felhívja a figyelmet. „Az előbbiek in­kább falusi jellegűek: Szemetes-tanya, az utóbbiak pedig villanevek: Erzsike-villa, lima­iak, Gyuri-lak" (Hajdú 67-68.). A táblázatból kitűnik, hogy leggyakrabban a gesztelyi tanyák is tulajdonosaikról, használóikról kapták a nevüket. Az így keletkezett tanyanevek egyik alcsoportját érde­mesnek tartom külön is megvizsgálni. Az adatközlők elmondása szerint a faluban az volt a szokás, hogy a birtokosnők vagy a birtokos felesége, lánya keresztnevét adták a tanyáknak (a gesztelyi tanyanevek 18,7%-a ilyen). Összevetve az általam gyűjtött név­anyagot Kálnási Árpádnak a Fehérgyarmati járás 36 településén végzett gyűjtési ered­ményével, érdekes megállapításra juthatunk. A 36 településen összesen 5(!) olyan tanyanév vagy -névváltozat fordul elő, amely női keresztnevet tartalmaz. Ebből 3 föld­rajzi köznévvel alakult kételemű név: Ida-major, * Margit-tanya, *Marcsa-tanya, 2 pe­dig ezek ellipszissel létrejött változata: *Margit, *Marcsa (mind az öt tanyanév Szatmárcsekéről való!). A 36 helység sok száz földrajzi nevéből összesen 24(!)-ben ta­lálunk női keresztnevet, pl. Eszter-földje (Kömörő), Kató laposa (Magosliget), Esztergát (Tiszacsécse), ^Borbála-kert (Kisar), Zsuzsa kútja (Kispalád) stb. (Vö. Kálnási). Pelle Béláné hevesi járási anyagában összesen csak 3 női keresztnév + tanya föld­rajzi köznév alkotta név fordul elő (Vö. Pelle Béláné L). Építmények elnevezésénél a női nevek használatára Hajdú Mihály is villanevek között említ példákat (Hajdú i. m.). Úgy gondolom, ezek az összevetések is rávilágítanak az általam vizsgált község ritka, általánosnak nem tekinthető névadási szokására. 825

Next

/
Thumbnails
Contents