A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)
TAKÁCS Péter–UDVARI István: A „föld népének” élete a Nagykaposi járásban Mária Terézia úrbérrendezésekor
4. sz. táblázat Az úrbéres lakosság szolgáltatási kötelezettsége a nagykaposi járásban Település Robot KilenKereszKara- Sertés Húsvéti ced Tized tény csony Fonás dézsma Zsák bárány pénz tyúkja 1. Bajánháza Minden második héten 2 ökörrel 2. Bátfa Heti 3 nap gyalog, vagy heti 1 nap 2 ökörrel 3. Bés Heti 3 nap 2 ökörrel, aratáskor 6 hetet, szüretkor 2-3 hét zsellérek heti 1 nap gyalog 4. Botfalva Heti 3 nap gyalog. Szt. Jánostól Szt. Mihályig mindennap, azt követően heti 3 nap. Két földesúrnak rendszertelenül. 5. Bozos 6. Budaháza 7. Csicser kotló 3 font búza rozs árpa zab kukorica Szt. Jánostól Szt. Mihályig mindennap, azt követően minden második héten hol marhával, hol gyalog Rendszertelenül Szt. Jánostól Szt. Mihályig mindennap 2 marhával vagy gyalog, aztán minden héten 3 nap. Minden héten 4 nap. Földesúri akaratként kotló 2 font egy néhány pár darabot tyúk kotló 2 font 6 font 3 évenk. 1 sertés évenként 1 sertés 36 A 4. sz. táblázat adatait a III. és VI. kérdőpontokra adott úrbéres vallomások alapján állítottuk össze. (Ahol „szemül" adják a tizedet, „a kereszténypénzt", ott a királyi dézsmát is megkövetelik a lakosoktól. Ahol „kotló" szerepel a táblázatban, a lakosok egy-egy kotlóalja csirkét, kotlóval kellett adjanak uraiknak. A fonást a földesúr kenderéből „cselekedték" mindenütt, de a zsákot saját kenderük hasznából kellett kiadniuk az úrbéreseknek.
