A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

TAKÁCS Péter–UDVARI István: A „föld népének” élete a Nagykaposi járásban Mária Terézia úrbérrendezésekor

tatási szokások tarka volta, és megdöbbentően magas aránya azonban minden úrbéres közösség vallomásából visszaköszön. „Több földesurak lévén ezen helységben - vallják a csicseriek -, a jobbágyi kötelességet nem teszik egyiránt. Némelyik úgy mint Orosz Gáspár uramé, Szt. János napjátúl Szt. Mihály napig minden nap, két marhával vagy gyalog, amikor miként hajtatnak, azután pedig... minden héten három napot szolgálnak. Zmeskály Sándorné asszonyé nyári hónapokban minden héten három nap gyalog, három nap ökörrel, némelyik maga marhájával, némelyik az uraságéval. Téli hónapokban négy napot ökörrel vagy gyalog, amint kívántatik, szoktak szolgálni. Kapy Ferencné asszonynak az jobbágyi nyári hónapokban minden héten négy nap gyalog: marhával akár magáéval, akár az uraságéval - két nap. Téli hónapokban ... minden héten gyalog egy nap, marhával két nap szolgálnak." így robotoltak Pongrácz Mátyásnak is. Csicseri Ormos András nyáron csak kétnapi marhás és egynapi gyalogszeres robotot követelt hetenként. Téli hónapokban pedig csak két napot hetenként, hol marháival, hol gyalog, ahogy az elvégzendő munka megkívánta. Mokcsay Lászlóné rendszertelenül, csak amikor szüksége volt rá, akkor vette igénybe fél telkes jobbágya munkaerejét.

33 „Régi, bevett szokás szerint úrdolgáztak" Tarnóc jobbágyai és zsellérei is. Bernáth László „emberei Szt. Janóstul Szt. Mihály napjáig... minden nap, azontúl minden héten vagy két nap marhával, vagy három nap gyalog". Horváth Pál télben-nyárban „csak" három napot követelt hetenként jobbágyaitól. Rhédey László Szt. János naptól Szent Mihályig „minden nap" megkívánta a robotot. Azt követően „csak" amikor szüksége volt a munkára „úgy, hogy negyed részi az esztendőnek alig a jobbágynak marad". Horváth Ádám „emberének" robotja „félesztendőt tészen úgy, hogy négy vonó marhával, melynek ketteje az úré, ketteje a magáé... két cselédet kell adni".

34 Idézhetnénk tovább a földesúri „mohóság" falvanként megnyilvánuló példáit, s az olyan elnéző-megbocsátó gesztusokat is, amikor a jobbágyok robot-mulasztásának nem voltak következményei.

35 Mindezek helyett azonban áttekinthetőbbnek, a valóságot jobban megközelíthetőnek vélelmezzük, ha községsoros rendben táblázatba sűrítjük a jobbágyok és zsellérek szolgáltatási kötelezettségeit. 33 Csicser úrbéreseinek vallomása. 34 Tarnóc úrbéreseinek vallomása. 35 Ez többnyire olyan helységekben fordul elő, ahol „rendszertelenül" robotolnak, s csak akkor mennek, ha hajtják őket, s ha az ő idejük is „megengedi". 78