A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

KÖPÖCZI Rózsa: A „posztnagybányaiság” kérdésköre, különös tekintettel Szőnyi István művészetére

papírra, rézlemezre zebegényi életének szereplői, családtagjai, a falusi emberek, állatok, a végtelen változatosságot mutató dunai táj. A második világháború előestéjén, 1943-ban született „Kerti pad"-ja jól példázza, milyen mélységekig juthat el a természetből kiinduló látvány festészet. Hogyan írhatja át fénnyel, színnel költőivé a leghétköznapibb témát a festő. Hogyan fogalmazható meg a valóság és létezés különbsége a festészet nyelvén. Ezt világítja meg Genthon István egy 1957-es elemzésében: „Ennek a padnak a fontossága ijesztően megnövekedett. Több, mint főszereplő, egyedül ő van jelen".

20 Irracionális korunkban, amikor „kizökkent az idő", amikor megkérdőjeleződtek a klasszikus értékek, amik eddig életünk támpontjait adták, akkor újra fontossá válik a bizonyosság mindabban, ami vigaszt nyújthat, ami kedves nekünk. Újra fontos lesz a bennünket körülvevő világ otthonossága, jelenléte. Ezért válhat újra aktuálissá a Gresham-kör festőinek, köztük Szőnyi Istvánnak a művészete is. Szőnyi „posztnagybányaisága", tehát semmiképp sem nevezhető visszalépésnek. Az ő alkatából, lehetőségeiből ez az út következett. Az a tény, hogy a Képzőművészeti Főiskola professzoraként 1957-ig ezt az értékrendet adta tovább, logikusan következett egész pályájából. Kállai Ernő, a korábban kíméletlen hangú kritikus 1941-ben már megérezte Szőnyi művészetének őszinteségét, belülről fakadó hitelét. Megtalálta ennek a művészetnek a helyét az egyre inkább szétágazó, szövevényessé váló 20. századi művészet világában. „Előfordulhat, hogy valaki korunk emberének apokaliptikus megpróbáltatásait látván, szellemi önteltségnek érzi a modern francia művészet tisztán formai kibontakozását és a német expresszionizmus mélyről jövő látomásait. Ezekben a pillanatokban könnyen feltámadhat a vágy mérsékeltebb képi vidékek után, ahol a formáló szellem készségesebben és alázatosabban közeledik a dolgokhoz, hogy a természettel békés egyensúlyba kerüljön."

21 20 Genthon István: Szőnyi István művészete. Szőnyi István. Összeállította: Szőnyi T. Zsuzsa. Róma 1982. 15. 21 Kállai Ernő: Művészet veszélyes csillagzat alatt. Bp. 1981. 288. 788