A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

SZ.KÜRTI Katalin: Debrecen művészeti kapcsolatai Nagybányával, Técsővel és Kassával (1896-1944)

ban vetődött fel a Műpártoló Egyesület közgyűlésein egy debreceni művésziskola, egy művészház terve. Az 1908. október 26-i választmányi ülésen kimondták: „A Nagyerdő egy alkalmas pontján egy faháznyi és egy nyitott szín építtessék azon célból, hogy ott a művészek és tanítványaik a nyári időben dolgozhassanak, s a Nagybányai művésztelep mintájára esetleg Debrecenben is hasonló művésztelep és festőiskola létesíttessék... hogy az épülő kultúrpalotában lehetőleg két festő és egy szobrász műterem építtessék, hogy ott esetleg díjtalanul, vagy lehető csekély díj fizetése ellenében fiatalabb művészek műtermet kaphassanak". Az 1909. április 1jei választmányi ülés Löfkovits Artúr múzeumigazgató indítványára kimondta, hogy „létesítsenek városunkban közös akarattal egy művészeti iskolát, vállalják el annak vezetését a tanítványoktól befolyó, lehetőleg alacsonyan megszabott tan- 3. kép. Hollósy feleségével díjak fejében, s a tanítványokat télen műteremben, nyáron pedig a szabadban, különösen a festésre, de lehetőleg mintázásra is tanítsák".

4 Ezen a megbeszélésen ugyan még nem volt jelen Toroczkay Oszvald, de ő adott pár hónap múlva nagy lendületet az ügynek.

5 1906-ban végzett a Mintarajz Tanodában, 1906 nyarát Nagybányán töltötte. 1907-ben müncheni tanulmányúton járt, ettől kezdve volt kapcsolata Hollósy Simonnal. A Debrecenben élő fiatal művésztanár 1909-ben terjesztette elő a művésztelepre vonatkozó tervét Hollósynak. Nem ismerjük Toroczkay leveleit, de Hollósy válaszait igen.

6 E Hollósy- levelek alapján rekonstruálható a tervezés története. Toroczkay, mint a Műpártoló Egyesület tagja indítványozta Hollósynak, hogy jöjjön Debrecenbe, és hozza létre a művésztelepet. Hollósy már 1902-ben kivált a nagybányai telepről, nyaranta hol Máramaroson, hol Técsőn ütötte fel tanyáját. Három debreceni tanítványa volt Técsőn és Münchenben: Toroczkayn kívül Hrabéczy Ernő, Blattner Géza, és a később debrecenivé vált Holló László.

7 Hollósy leveleiből úgy tűnik, hogy komolyan gondolkodott a debreceni letelepedésen. 1910. október 6-án ezt írta Münchenből Toroczkaynak: „Budapesten szóba hoztam a Debrecenre vonatkozó terveket. Ott nagy megnyugvással vették tudomásul ezt és rögtön ígérkeztek a megvalósításhoz hozzájárulni. Innen Feiksék örülnének a tervnek legjobban, mert szerintök Técső „lehetetlen" helyiség. Oda 4 Sz. Kürti Katalin: Művésztelepre tett törekvések Debrecenben. Debreceni Szemle II. 1982. 1. 78-89. (jegyzeteiben a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár jelzetei). 5 Sz. Kürti Katalin: Toroczkai Oszvald (1884-1951) debreceni évei. DMÉ, 1985 (Debrecen, 1986) 317-333. 6 Pár levélrészletet közölt Molnár Ernő: (Magyar Művészet, 1938. 7-8., 246-253). A levelek jó részét Sz. Kürti közölte (Holnap, IV. 1993. 7. 33-36, és Debreceni Szemle II. 1982.) 7 Sz Kürti Katalin: Hollósy Simon debreceni tanítványai Técsőn. Holnap, IV. 1993. 7. 33-36. 775