A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

GODA Gertrúd: Gondolatok Miskolc és Nagybánya művészeti vonatkozásairól

9. kép. Palcsó Dezső: Sajókaza (HOM) szetet megújító új nemzedék egy tagjaként. A szimbolikus felfogást tette leginkább sajátjává, melynek első jelei e szép pasztellképén is megmutatkoznak már.

23 Nagybánya 1911—1912-es megújhodása hatott Harsányt György Lajosia (1887— 1975). A változások jelentős szereplője volt, majd visszavonult a Borsod megyei Tiszakeszibe, hogy a kirajzott nagybányaiak hitével munkálkodjon ott élete végéig. Thorma tanítványaként kezdett, de teoretikus hajlama miatt, amit a nagybányai lapokban rendszeresen meg is jelentetett, hamar összetűzésbe került mesterével. Pedig utólag nézve Nagybányán festett képeit, úgy érezni, azok pontosan beilleszkedhettek kora legjobbjainak alkotásai közé. Különösen figyelemre méltó szép Égerfák (1912) című parkerdője, vagy a Régi nóták című festménye. Mégis kimaradt a Réti által közölt névsorokból, mert a Hollósy nyomdokait követő szabad festőiskola híve volt. Boromiszával és Tersánszkyval tartott fönn későbbiekben is jó barátságot, melynek kezdetét Boromisza hármójuk közös portréjában örökítette meg.

24 A szellemi pezsgésből kiesve kezdeti progresszivitását elvesztette, s működésével nem tudott jelentős hatást gyakorolni a Miskolc környéki régióra. A két világháború között e tájon működő festők munkáiban ha néha fel is vetődött a társadalmi kérdésekre való érzékenység, az nem változtatta meg, csak némileg színezte a város művészeti arculatát. Az aktivista Ruttkay György inkább művészetelméleti írásaival volt jelen, s Mokry Mészáros Dezső is túl volt már izgalmas spiri23 Sassy Attila (Aiglon): Alföldi táj HOM Ltsz. 53.118. 24 Harsányi irod.: Tiszakeszi évszázadai (Tiszakeszi 1993.), Mezei Ottó: Nagybánya (A hazai szabadiskolák múltjából). (Múzsák Közművelődési Kiadó, 1983. 46.) 770