A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

HÁLA József–LANDGRAF Ildikó–SZÉKELY Kinga: Az aggteleki Baradla-barlang mondái

így ecsetelték: „A piaczokon árult krajczáros olvasni valók után majd minden olvasni tudó ember ismeri nálunk Tatár Péter nevét. Tömérdek sok mindent írt össze. Versben és prózában vitéz magyarokról, tündér kisasszonyokról és elég gyakran mindenféle rémségekről és borzasztóságokról. A ponyva-irodalom terén népszerű lett és Bucsánszky könyvnyomdája száz meg százszámra adta ki Tatár Péter históriáit."

53 1857 és 1874 között, Bucsánszky Alajos kiadásában és nyomdájában 33 darab 80 oldalas füzet jelent meg Tatár Péter Rege kunyhója sorozatcímmel, amely már az első évben eljutott a tizedik füzethez. Ennek borítólapján így dicsekedett a kiadó: „[...] ki kell jelentenem, hogy az utolsó időben nem volt magyar könyv, melly hamarabb elkelt volna, annyi ezer meg ezer példányban, mint éppen a rege kunyhó [...]"

54 Az aggteleki barlang eredete... (Függelék I.) hosszú bevezetőjéből megismerjük a barlang különböző részeit, termeit, ez a rész olyan, mint egy versbe szedett útleírás, barlangismertetés. Ezután következik maga a történet. A szerelmeseket egymástól elválasztó gonosz úr, aki tettéért meglakol, témája magyar meséknek és mondáknak is, ám az e történettel szorosabb kapcsolatot mutató mese- vagy mondatípust nem ismerünk a magyar anyagból. A szereplők nevei (Tvartkó, Krisztina) sokkal inkább irodalmi forrást sejtetnek, mint a néphagyományok hatását, hiszen sem Tvartkó lovag, sem várának emléke nem tűnik föl az aggteleki néprajzi adatok között, pedig a várakhoz, várromokhoz fűződő történeti mondák ugyancsak belevésődtek a helyiek emlékezetébe. A keresett forráshoz, előképhez adhatnak támpontot a bajba jutottakat a barlangból kivezető szentjánosbogarak. A világító bogarak kincsjelölő és időjárásjósló állatként fordulnak elő az európai folklórban, olykor olyan kísértetlényként, amelyet összetévesztenek a lidérccel. Ennek alapja az, hogy mindkettő tévútra vezeti az embereket.

55 A magyar népi kultúrában nem különösebben ismert a szentjánosbogár, viszont a szláv népek körében kedvelt. Azt mondják róla, hogy miután Keresztelő Szent János szüleinek házán átrepült, felkereste az újszülött kis Jézust és megvilágította a bölcsőt.

56 Lejegyeztek egy olyan morva mondát, amelyben egy úton járó védőangyalához imádkozik, mert útja a sötétben egy veszélyes szakadék szélén vezet végig. Oltalmazója egy szentjánosbogarat küld a segítségére, amely megvilágítja az ösvényt, majd a veszély elmúltával váratlanul eltűnik.

57 A fentiek alapján felvetődik az a lehetőség, hogy Tatár Péter morva anyagból, folklórközlésből vagy annak irodalmi változatából dolgozott és így talán az sem véletlen, hogy a gonosz várúr, Tvartkó, morva nemzetiségű. A történet másik változatát Erasmus Schwab 1865-ben adta közre

58 (Függelék II.). Erasmus Schwab Stájerországból érkezett Magyarországra, a kormány 1853 októberében nevezte ki a kassai gimnáziumba tanárnak. Nyolc évig élt hazánkban, majd visszatért eredeti lakóhelyére.

59 A nyolc esztendő alatt háromszor, 1855-ben, 1857-ben és 1860-ban kereste fel az aggteleki barlangot.

60 Schwab a monda bevezetőjében azt állította, hogy a barlang keletkezéséről szóló történetet a vezetők mesélték el neki. Ám számunkra elképzelhetetlennek tűnik, hogy 53 Pogány R, 1978. 309. 54 Pogány R, 1978.312. 55 Hoffmann-Krayer, E. 1931-1932.762-765. 56 Dahnhardt, 0. 1907-1912. 18. 57 Czech v. Czechenhen, J. 1904. 143. 58 Schwab, E. 1865.71-74. 59 Szinnyei l, 1908. 734. 60 Hunfalvy J., 1867. XCIV. 714