A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

HÁLA József–LANDGRAF Ildikó–SZÉKELY Kinga: Az aggteleki Baradla-barlang mondái

6. ábra. „Az ország pecsétje" nevű függőcseppkő a Baradla-barlangban (ML 1884. XV k. 144-146. fűz.) környéki fiatalság ünnepi napokon fafaklyák' világa 's a' füstös Czigányok' muzsikájánál táncz végett öszvegyülni szokott" („Kis-Szála"), „[...] a' tánczra valóban alkalmas [...]" („Nagy-Szála").

32 John Paget 1839-ben megjegyezte, hogy a „Tanz Saal"-ban „[...] nyáron a parasztok néha csakugyan szoktak itt táncmulatságot tartani [...]."

33 Hunfalvy János szerint a terem egy „sima fenekű üreg" volt, azt „[...] »Tánczterem«nek nevezték el, s nem hiában, mert olykor csakugyan tánczoltak benne; oldalain köröskörül fapadok vannak."

34 Csokonai Vitéz Mihály 1801. július 5-én járt a Baradlában. A költőnek édesanyjához írt leveléből tudjuk, hogy az akkor már messze földön híres helyre látogatók kalauzolása Aggteleken többeknek a „főfoglalkozása" volt már a 19. század elején: „Fáklyákkal vezettek két vezetőink, kik egyedül az utazók behordozásából élnek".

35 A 19-20. században számos rátermett, jó beszédű és, a vendégkönyvi bejegyzések szerint, „ügyes" vezető tevékenykedett a faluban.

36 32 Vassl., 1831. 19., 22. 33 Székely K., 1992.56. 34 Hunfalvy J., 1867. C. 35 JakucsL., 1975.23. 36 Részletesebben lásd: Hazslinszky T., 1991a.; 1991b.; 1992. 710