A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

TAKÁCS Péter–UDVARI István: A „föld népének” élete a Nagykaposi járásban Mária Terézia úrbérrendezésekor

Mátyóc lakói - az úrbéresek is - hizlalásra alkalmas szénát kaszáltak. Legelőjük bőséges volt az év egészében. Zöldségeskertjeiket is szívesen emlegették. Alighanem ezekből és a marhatartásból pénzeltek. Mogyorós helység marhatartásáról volt híres, s belső kertjeikben a zöldség mellett megtermett a gyümölcs is. Szabadok voltak a „halászó és csikászó vizek" használatában is. Mokcsán jó széna, bő legelő, szabad erdőhasználat, ingyen makkoltatás, a belső telken termő gyümölcs, a határban szedhető komló, a határukban apró hajókkal járható patak, s a Tisza és Latorca közelsége, a szabad használatú „csikászó és halászó vizek" tartották meg az úrbéreseket. Pinkócon a jó rétek, a bőséges legelő, a kertben termő gyümölcs és zöldség, valamint a szabad halászó vizek vigasztalták a lakosokat. Kisszelmencen vigasztalódtak a szolgálatokért jó rétekkel, bő legelővel, szabad erdőhasználattal, gyümölcsös- és zöldségeskertekkel, a szomszédban lévő hajózható folyók kínálta lehetőségekkel. Tegenyén gyümölcsös- és zöldségeskertek voltak a belső telkeken. A határban nádas tó, szabad használatra. Vajkócon trágyázás nélkül is termett a búza, s jó rétek és bő legelők voltak. Gyümölcs és zöldség a belső kertekben termett. Komlót a határban szedhettek. Veskóc volt a legszegényebb. Két nyomásban használt mezejükön a búza csak trágyázás után termett meg. Szűk volt a rétjük, a legelőjük is, s a kertjük is csak kevés zöldséget termett. Erdejük sem volt. Viszont egyedül vallották a curiális helységek úrbéresei közül, hogy Ungvárott és Tárkányban só fuvarozásával „pénzt kereshetnek". Az ma még rejtély, hogy a robot mellett erre hogyan jutott idejük s erejük. íme a curiális helységek sorsa, gondja, lehetősége, öröme és szomorúsága, ahogyan 1772-ben - az úrbérrendezéskor - maguk a curiális helységek zsellérei látták, vallották. Mielőtt áttérnénk a jobbágyfalvak népének életére, szolgáltatásaikra és haszonvételeikre, az áttekinthetőség okán két táblázatot közlünk. Az egyik a szántás-vetés alapvető jellemzőit, s a termelt javakat tekinti át abban a 34 községben, amelyiknek a vallomása fennmaradt (1. sz. táblázat). A másik a rét-, legelő- és erdőhasználat jellemzőit fogja össze (2. sz. táblázat), utalva az úrbéres lakosok legfontosabb megélhetési forrásaira, haszonvételeire és a határhasználati módokra. Általuk plasztikusabb kép rajzolható meg az úrbéres lakosok hétköznapi életéről. 69