A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BALÁZS Géza–LIEBER Tamás–VARGA Ferenc: A Sátorkőpusztai-, a Baradla-, a Béke- és a Pénzpataki-barlang névanyaga

vei, 400 köbméter űrtartalmával. Tudomásunk szerint ma a Föld legmagasabb cseppköve Kubában, a Cueva St. Martino-barlangban van (67 m). Mindez természetesen nem csorbítja a „mi" Csillagvizsgálónk grandiozitásának látványosságát. (5291 m). 3/60, 4/23, 5a/255, 7/98 Csipkefüggöny: (3000-3100 m) 3/101, 5a/258 Csipkepamlag (Szultán pamlaga, Szultán pamlága): „Recés" szélű mésztufa csepp­kő, amelyen esős időszakban víz szivárog le (2100 m). 1/45, 3/87, 4/22, 5a/258, 7/264 Csipkéskút (Csipkés-kút): Kalcitmedence. Lapos, felfordított tányérra emlékeztető, hófehér recés cseppkőből álló képződmény, melyről a legszárazabb időben is csorog a víz. Nyári vízhozama eléri naponta a 160 litert. A barlang egyik legállandóbb csepegőhe­lye. 3/104, 5a/254, 7/98, 295 Csipkevár 1. Cupido vára Csiszolt-oszlop (Őskohó): A Hangverseny-teremben lévő cseppkőképződmények a másodlagos vízoldás nyomait mutatják. 5a/251 Csodák-terme: A Retekág végső szakaszának cseppkődús terme. 4/26 Csónakázó-tó 1. Barlangi-tó Csontház (korábban: Mausoleum, Mausóleum): Barlangi agyaggal, kőtörmelékkel erősen feltöltött nagy kiterjedésű csarnok. Már Raisz Keresztély megemlíti, hogy abban a barlangszakaszban, ahol az Acheron-patak vize megjelenik, emberi csontvázak találha­tók, és ezért adta ennek a helynek a ~ nevet. Raisz úgy vélte, hogy vagy a tatárjárás, vagy pedig egy rablóbanda áldozatai feküsznek itt. Tudományos ásatások 1876-77-ben folytak itt. A több ezerre tehető cseréptöredékeken, konyhahulladékon és emberi csontokon kívül előkerült 61 db pattintott kőnek vélt tárgy. A felszínre került 13 teljes csontváz mellett magvakat is találtak. Az ásatás eredményét Nyáry Jenő: Az aggteleki barlang, mint ős­kori temető című könyvében publikálta. Mai nevét Vass Imrétől a 13 teljes épségben, zsugorítottan eltemetett csontvázmaradványról és kősírról nyerte. Talaja erősen fekete (177 m). 1/11,40, 3/58, 5a/88, 89, 234 Damokles kardja: Függőcseppkő (3500-3600 m). 3/85, 5a/259 Dante pokla: Szakadék, amelynek mélyén a Styx folyik (1500 m). 3/85, 5a/257 Dárius kincse (Mérhetetlen kincs): (3095 m) 3/108, 4/23, 5a/258 Delphi templom: A Paradicsom-ág része. 3/108 Denevérág: A Denevér-barlang kezdete. 4/25 Denevérági-kijárat: 7/120 Denevér-barlang (Denevérág): A kb. 300 m hosszú barlangjárat 221 m-en, a Nagytemplomból balra nyílik, a Denevérágtól a Fekete-teremig húzódik. Vízfolyása nincs, csepegővize kevés. Valamikor rengeteg denevér tanyázott itt, nagy mennyiségű guanó található a talajon. 3/57, 80, 4/25, 5a/88 Denevércsontváz: Becseppkövesedett denevércsontváz az Alabástrom-szobor tö­vénél, ajósvafői-szakaszban. Dessewffy-kút: Cseppkőmedence. 3/45 Dessewffy útja: (1277 m) 3/98 Diadémfésű: 1/27 Diana temploma: (1120 m) 3/98 Díszterem: A Felszabadulás-ágban (5000-5100 m). 5a/260 Divald oszlopa és műterme: 3/102 Dobó vára: (3800-3900 m). 3/102, 5a/259 Domica: Jan Majko által 1926. őszén felfedezett barlangi ág, a Baradla szlovákiai szakasza. 5 a/81 681

Next

/
Thumbnails
Contents