A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BALÁZS Géza–LIEBER Tamás–VARGA Ferenc: A Sátorkőpusztai-, a Baradla-, a Béke- és a Pénzpataki-barlang névanyaga

A magyarság történetére való legtöbb utalás ugyancsak a Baradlában fedezhető föl, a romantika, a historizmus jegyei ezek: Anonymus szobra, Árpád fejedelem (Magyarok bejövetele), Dobó vára, Erzsébet királyné szobra, Kossuth-szobor, Mátyás könyvtára, Rákóczi sátra, Negyvennyolcas honvédemlék, Petőfi koporsója, Széchenyi oszlopa, a magyar szentek stb. Ide sorolhatunk további magyarság jelképeket, népi elnevezéseket: Búsuló juhász, Csikóstanya, Fagyosszentek, Subás juhász, Matyórojt. Ezenkívül kisebb csoportot alkotnak az irodalmi emlékekre való utalások: Arany János és Toldi Miklós szobra, Lőcsei fehér asszony, valamint megmutatkozik a mesék, kalandregények hatása: Hét törpe tanyája, Indiánok sátra, Óriások terme, Robinson terme, Sárkányfej. Egyéb metaforikus (asszociatív, ironikus, gúnyos stb.) nevek gazdag fantáziavilágra utalnak: Csipkefüggöny, Megfagyott vízesés, Pisai ferde torony, Anyósnyelv stb., valamint gyakoriak a valóságközelibb metonimikus nevek is: Harangkő, Fejérkő. Hiedelmet tükröző név: Fiatalság kútja (vö. a római Trevi-kút) - ez az idegenforgalom hatására alakulhatott ki. A szocializmus negyven éve sokféle névterületen nyomot hagyott, így - különösen - a Baradla-barlang névanyagában történt „át-", később „visszakeresztelésekben" is (mint arról már Jakucs László emlékeit és adatait is idéztem). További példák: Felszabadulás-ág, Győzelem-oszlopa, Kreml tornyai, Sztálin-út. Az e gyűjteményben szereplő négy barlang közül a második legnagyobb a Békebarlang. Ennek névanyaga kisebb és sokkal egységesebb, mint a Baradláé. Az ok nyilvánvaló: az üregrendszer 44 éves története, a barlang látogatóinak szűkebb köre (barlangászok, kutatók, s csak kisebb részben alkalmi turistacsoportok). Itt már nagyon kevés a bibliai utalás (Dávid és Góliát), nagyon sok viszont a metaforikus és metonimikus, tehát az asszociatív név: Cseppkőóvoda, Csukaszárító, Elefánttalp, Háromrészes cseppkő, Huzatos ferde cseppkő, Narancszuhatag. A Sátorkőpusztai- és a Pénzpataki-barlang legtöbb neve barlangi köznév: Ablak, Avatókő, Bebújó, Denevér alvóhely, Kiskút, Középszinti-kupola, Ferde-terem (Sb.), illetve: Háromszög, Nagy-fal, Nyúzda, Vad vizek útja (Pb.); de egy-egy fantázianév, barlangi szokás emléke ezekben is felbukkan. Pl. Disznófürdő (Sb.), Retyi-kürtő (Pb.). Összefoglalás és kitekintés A barlangi helynevek mint a földrajzi ragadványnevek egyik eleven, mozgékony, egyre gazdagodó csoportja a névadás ősi antropológiai örökségét hordozza magában. Egy mozzanata a mában a múltnak, vagyis az örök emberinek. Ezért további dokumentálásra, vizsgálódásra érdemesek. Balázs Géza 672