A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BALÁZS Géza–LIEBER Tamás–VARGA Ferenc: A Sátorkőpusztai-, a Baradla-, a Béke- és a Pénzpataki-barlang névanyaga

hiszen egy olyan túrán, amelyiken részt vesz a felfedező is, helyesbítheti a név rossz helyhezkötését. Aztán idővel (néha azonnal) ismertetik a barlangot a Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató vagy a Karszt és Barlang lapjain. Jobb esetben már a felmérést is elvégezték, így a leírással együtt méretarányos térképet is találunk a folyóiratban. Ezek alapján próbálja meg a többi barlangász az azonosítást, vagyis „felfedezik maguknak" a barlangot. Ha ismerik is a térképen jelzett neveket, előfordulhat, hogy rosszul lokalizálják, mert a névadás indítéka az elnevezetten kívülálló egyéni, esetenként túlságosan távoli asszociáció (Orion-terem, Bocskai-kürtő, ITE-terem stb.). Találnak rá jobb nevet, vagy - mint annyi helyet - névre sem méltatják. így szinte minden társaságban kialakul egy belső névhasználat, aminek egyes elemei megegyeznek a közismertekkel. Az egyesületek átvehetik egymástól a találó elnevezéseket" (R. Nagy 1977: 3-4). Nyilvánvaló, hogy a barlangi helynevek mozgalmasabb, változatosabb csoportot alkotnak, mint a helynevek más típusai. A barlangi helynevekben megragadható a spontán névkeletkezés, a csoportonként változó névhasználat. Jakucs László a barlangrész-elnevezések megszületését a nyelvkeletkezésben már ismert „spontán felkiáltással" magyarázza. Ez a „spontaneitás", pontosabban a spontaneitásban rejlő szükségszerűségek - amelynek mélyén művelődési, gondolkodásbeli és természetesen politikai hatások lappanganak - érdekelnek most bennünket. A barlangnévtannak ez a területe folklorisztikai érdekeltségű (a névadás külső és belső indítékai, a névhasználat közösségi-csoportos jellege stb. miatt). A „spontán felkiáltás" mellett nyilván van hosszas töprengés, illetve tréfálkozás, vitatkozás eredményeként megszületett név is (pl. Retyi-kürtő - Pénzpataki-barlang). De miből fakad a „spontán felkiáltás"? A spontán felkiáltással, indulattal magyarázott káromkodások esetében is megfigyelhetjük, hogy a hirtelen felkiáltás, indulatkitörés nagyon is kötött, ismert frazeológiában jelenik meg. A barlangi névadás során a „spontán felkiáltás" mögött törvényszerűségek vannak. A barlangrésznevek természetesen földrajzi nevek; de a földrajzi nevek egyik legmozgékonyabb kategóriáját jelentik. Tulajdonképpen közel állnak a ragadványnevekhez; sajátos földrajzi ragadványnevek. A nép lelkületét, humorát eláruló nevek ritkák a nyelvtörténetben. De azért akad ilyen: Bolhás, Bolhagyomor, Anyádvalaga. Változatosabbak, humorosabbak a mai, ún. „beszélő nevek", vagyis a földrajzi ragadványnevek. Pl. kocsmanevek: Bögrecsárda, Hotel Okádó, Zöldtakony. Utcák, településrészek: Gatyaszár, Lebbencsoldal, Három Rózsa, Szalonnás város, Volt Örömház utca. Vállalatok: Babagyár (játékgyár), Üvegpalota, Fehér Ház. Iskolák, kollégiumok: Érparti Egyetem, Kancakolostor. Vagy egészen új - mozaikszavas - elnevezések: Köki (KőbányaKispest), Pecsa (Petőfi Csarnok). A barlangrésznevek vázlatos bemutatása előtt néhány egyszerűbb barlangnévtani tételt fogalmazhatunk meg: Az évről évre újabb barlangok, barlangszakaszok fölfedezése nagy lehetőséget ad a névadásra. A névadásban pedig az antropomorfizáció (emberiesítés), a jelhagyás (itt jártam), a tulajdonlás (ez az énáltalam adott név, tehát az én tájam), a megjelölésmegkülönböztetés a pontos tájékozódás, a róla való referálás érdekében (ez az objektum más, mint a többi), sőt pszichoanalitikai értelemben bizonyos defloreációs (a szűz táj meghódítása) antropológiai sajátosság nyilvánul meg. Mindez együtt, komplex módon: a fölfedezői vággyal van összhangban. Ennek okán: I. tétel: Barlang, barlangrész nem maradhat elnevezetlen. A földrajzi ragadványnevek keletkezésében nagy szerepet játszik a spontaneitás, a játékosság, az alkotó fantázia, az (ön)irónia, a humor. 667