A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)
OROSZ György: „Csodálatos álmot láttam” A legszentebb Istenszülő álma című nagyorosz egyházi népénekekről
ellenére alkalmanként önmaga akarja uralni a világot, saját erejéből akarja irányítani a természetet és a maga sorsát, még az üdvözülést is. Akaratát megpróbálja rákényszeríteni a környező világra, s még a legfőbb égi erőre, Istenre is. A tanulmányban elemzett egyházi népénekek és prózai elbeszélések záradékai automatikus hatást ígérnek azoknak a keresztényeknek, akik a megszabott feltételeknek eleget tesznek. A mágikus hatás a Legszentebb Istenszülő álma típusú alkotások esetében akkor érvényesül, ha valaki „ezt az Álmot" birtokolja, a házában tartja, magával hordja, gondolatban felidézi, elmondja vagy meghallgatja. A Tizenkét péntekről népénekek és prózai szövegek vonatkozásában az „ígéretek" teljesülésének automatizmusa akkor indul be, ha valaki a péntekekhez kapcsolódó rituális és karitatív előírásokat teljesíti: „Aki ezt a Pénteket böjttel-imádsággal megtartja, /Az az ember fejnek betegségétől, fognak hasogatásától / Megőriztetik, Istentől kegyelmezett." 5 Magyarországon az orosz egyházi népénekhagyomány tudományos feldolgozására eddig csak szerény kísérletek történtek. 106 Népének-fordításaink és idevágó tanulmányaink 107 olyan anyagot tárnak fel, amely a hazai folklorisztikában ez ideig jóformán teljesen ismeretlen volt. Az itt feldolgozott szakterülettel párhuzamos kutatások a vallásos műfajokat illetőleg a hazai folklórtudományokban is megfigyelhetők (ld. Erdélyi Zsuzsanna és Kriza Ildikó munkáit 108 ). Rab Zsuzsa tollából, az ő ékes-míves műfordításában már napvilágot látott két Istenszülő álma orosz egyházi népének. 109 Egy korábbi munkánkban 110 magunk is átültettünk magyar nyelvre egy-egy népéneket, illetve prózai elbeszélést. A témakört gazdagítandó, most újabb énekszövegeket teszünk közzé. AZ ISTENSZÜLŐ ÁLMA 1 " Ama városban, Jeruzsálemben, Az oltárasztalon, a szentegyházban Krisztust immáron fölfeszítik, Lábaiba néki szegeket vernek, A bordáit általdöfik, Szánják őt hiábavaló halálra, Ő szent vére néki kiontatik. Amék ember ezt az álmot napjában háromszor ha elmondja, Ahhoz az ördög nem is férkőzhetik. Bíróságra ő ha indul elítéltetni, Az uraságoktól, nagyhatalmú emberektől, Néki ottan igaza lészen. Ezen embernek a szükség ha úgy hozza Úton jártában, setét éjjelen, Böjt helyett és gyónás helyett, És a szent áldozás helyett. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és a Szent Léleknek, ámen. 105 Bessonov 1861-1864. II/6. 130. No 581. 106 Szémán 1926. 11-13.; Bonkáló 1935. 37-38.; Erdélyi 1976. 57-59.; Kriza 1982. 53-56. 107 Orosz 1992a. 82-93.; Orosz 1992b. 165-186.; Orosz 1993a. 235-255.; Orosz 1993b. 1-97.; Orosz 1996. 108 Erdélyi 1976.; Erdélyi 1988. 692-748.; Erdélyi 1991. 51-142.; Kriza 1982. 109 Rab 1967. 132-135. 110 Orosz 1992a. 181-185. 111 Majkov 1869. 101. 610
