A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

OROSZ György: „Csodálatos álmot láttam” A legszentebb Istenszülő álma című nagyorosz egyházi népénekekről

Továbbá: „Aki ezt az Almot tudja, /És aki erre az Alomra rágondol, /És aki ezt az Almot elmondja..." 60 Az egyik Istenszülő álma prózai elbeszélésből (Bessonov No 622) itt szereplő idézet azt bizonyítja, hogy a szónak belső erőt tulajdonítottak, amely akkor is hatást gya­korolhatott, amikor ki sem mondták a varázsformulát: „Ha valakinek a felesége állapo­tos és a szülés előtt halál állhat be, és a Legszentebb Istenszülő Almát ha valaki odaviszi és néki a feje alá teszi, meg is szüli fiát vagy leányát, és mindketten egészségesek lesz­nek. " 61 Az az „Álom", amelyet az emberek magukkal, magukon hordtak, a házban tartot­tak, illetve a fejük alá tettek, egyértelműen amulettjelleget öltött. Egyes Istenszülő álma népénekek 62 és prózai szövegek 63 hatékony védelmet ígér­nek tűzesetek ellen. Egy, a szenteket specializációjuk szerint felsoroló, valamint emlék­napjaikat tartalmazó lista, az Elbeszélés: mely szenteket milyen adományban részesített Isten, és mikor van az emlékünnepük (Skazanie, kiim svjatym, kakovyja blagodati ot Bo­ga dany, i kogda pamjati ich), az Istenszülőről a következőt közli: „Tűzvész és villám ellen - a Legszentebb Istenszülő lángoló, de el nem égő csipkebokor; szeptember 4." 64 Az alábbi egyházi népénekrészlet is arról tudósít, hogy az Istenszülő tűzvész ese­tén védelmet nyújt: „Isten Anyja Istenszülő, Gyors segítő, Melegszívű védelmező! Kegyelmezz, védd és mentsd meg Ezen háznak gazdáját A tűzhaláltól, A vízbefúlástól! " 65 A keresztény hitre áttért Oroszországban a régi időkben a nép összekapcsolta az Istenszülőről alkotott nézeteket a vihar és a villámlás pogány szláv istennőjére vonatkozó elképzelésekkel - mutatnak rá Nikiforovskij és Scapov. Ennek következtében a nép viha­rok idején az „Istenszülő lángoló, de el nem égő csipkebokor"-hoz (Bogorodica­Neopalimaja kupina) imádkozott. Tűzvész esetén pedig az őt ábrázoló ikonnal az embe­rek megkerülték az égő házat, abban a teljes hitben, hogy Isten az Istenszülő közbenjá­rására olyan irányba tereli majd a szeleket, ahol nincsenek épületek, és így a lángok ki­hunynak. 66 Ilyen nézetek az Istenszülőről az egyházi személyek körében is fellelhetők voltak. Jepifanyij szerzetes, Awakum protopópa elvbarátja és harcostársa Önéletírásában (17. sz.) így számol be egy tűzesetről és annak csodálatos megszűnéséről: „ ... Vagy öt öl magasra csapott fel a láng, és úgy látszott, hamarosan belekap a házamba is ... Amint láttam a közelgő veszedelmet... mentem be gyorsan a Szűzanyához a cellába. Ott az ég felé nyújtottam a két kezemet, és nagy fennszóval így kiáltoztam a szentséges Szűzanya rézből öntött képmásához... 0, a Krisztusnak és a Szűzanyának mi­nő nagy kegyelme! Szél támadt, és elfújta az égő tűz lángját a tanyámtól, és Krisztus ke­60 Ibid., II/6. 191, No 612. 61 Ibid., II/6. 215. 62 Ibid., II/6. No 605, 619; Pypin 1862. No 2. 63 Bessonov 1861-1864. II/6. No 622, 623, 629, 631. 64 Scapov 1906. 165. 65 Ibid., 84. 66 Ibid., 64.; Nikiforovskij 1875. 113. 604

Next

/
Thumbnails
Contents