A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)
OROSZ György: „Csodálatos álmot láttam” A legszentebb Istenszülő álma című nagyorosz egyházi népénekekről
Továbbá: „Aki ezt az Almot tudja, /És aki erre az Alomra rágondol, /És aki ezt az Almot elmondja..." 60 Az egyik Istenszülő álma prózai elbeszélésből (Bessonov No 622) itt szereplő idézet azt bizonyítja, hogy a szónak belső erőt tulajdonítottak, amely akkor is hatást gyakorolhatott, amikor ki sem mondták a varázsformulát: „Ha valakinek a felesége állapotos és a szülés előtt halál állhat be, és a Legszentebb Istenszülő Almát ha valaki odaviszi és néki a feje alá teszi, meg is szüli fiát vagy leányát, és mindketten egészségesek lesznek. " 61 Az az „Álom", amelyet az emberek magukkal, magukon hordtak, a házban tartottak, illetve a fejük alá tettek, egyértelműen amulettjelleget öltött. Egyes Istenszülő álma népénekek 62 és prózai szövegek 63 hatékony védelmet ígérnek tűzesetek ellen. Egy, a szenteket specializációjuk szerint felsoroló, valamint emléknapjaikat tartalmazó lista, az Elbeszélés: mely szenteket milyen adományban részesített Isten, és mikor van az emlékünnepük (Skazanie, kiim svjatym, kakovyja blagodati ot Boga dany, i kogda pamjati ich), az Istenszülőről a következőt közli: „Tűzvész és villám ellen - a Legszentebb Istenszülő lángoló, de el nem égő csipkebokor; szeptember 4." 64 Az alábbi egyházi népénekrészlet is arról tudósít, hogy az Istenszülő tűzvész esetén védelmet nyújt: „Isten Anyja Istenszülő, Gyors segítő, Melegszívű védelmező! Kegyelmezz, védd és mentsd meg Ezen háznak gazdáját A tűzhaláltól, A vízbefúlástól! " 65 A keresztény hitre áttért Oroszországban a régi időkben a nép összekapcsolta az Istenszülőről alkotott nézeteket a vihar és a villámlás pogány szláv istennőjére vonatkozó elképzelésekkel - mutatnak rá Nikiforovskij és Scapov. Ennek következtében a nép viharok idején az „Istenszülő lángoló, de el nem égő csipkebokor"-hoz (BogorodicaNeopalimaja kupina) imádkozott. Tűzvész esetén pedig az őt ábrázoló ikonnal az emberek megkerülték az égő házat, abban a teljes hitben, hogy Isten az Istenszülő közbenjárására olyan irányba tereli majd a szeleket, ahol nincsenek épületek, és így a lángok kihunynak. 66 Ilyen nézetek az Istenszülőről az egyházi személyek körében is fellelhetők voltak. Jepifanyij szerzetes, Awakum protopópa elvbarátja és harcostársa Önéletírásában (17. sz.) így számol be egy tűzesetről és annak csodálatos megszűnéséről: „ ... Vagy öt öl magasra csapott fel a láng, és úgy látszott, hamarosan belekap a házamba is ... Amint láttam a közelgő veszedelmet... mentem be gyorsan a Szűzanyához a cellába. Ott az ég felé nyújtottam a két kezemet, és nagy fennszóval így kiáltoztam a szentséges Szűzanya rézből öntött képmásához... 0, a Krisztusnak és a Szűzanyának minő nagy kegyelme! Szél támadt, és elfújta az égő tűz lángját a tanyámtól, és Krisztus ke60 Ibid., II/6. 191, No 612. 61 Ibid., II/6. 215. 62 Ibid., II/6. No 605, 619; Pypin 1862. No 2. 63 Bessonov 1861-1864. II/6. No 622, 623, 629, 631. 64 Scapov 1906. 165. 65 Ibid., 84. 66 Ibid., 64.; Nikiforovskij 1875. 113. 604