A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

OROSZ György: „Csodálatos álmot láttam” A legszentebb Istenszülő álma című nagyorosz egyházi népénekekről

ból fakad. A záróformulák funkcióját azonban ő nem értette meg, és hozzá hasonlóan Szövérffy sem.

43 A záradékok történeti kialakulásáról Erdélyi Zsuzsanna tolla nyomán átfogó és megnyugtató képet kapunk.

44 Veselovskij az orosz Legszentebb Istenszülő álma című egyházi népénekek és prózai szövegek eredettörténeti kérdéseit vizsgálva már 1876-ban rámutatott arra a társadalmi közegre, amelyben ez a szent hagyomány létrejöhetett. 0 ezt a létrehozó közeget a nyugat-európai flagellánsok mozgalmában vélte fölfedezni.

45 Hilmar a Krisztus és Mária életéről szóló énekanyag terjesztését és áthagyományozását azoknak a vezeklő társulatoknak tulajdonítja, amelyek a 13. század közepétől Nyugat-Európa-szerte mindenütt jelen voltak, vezeklő énekeket énekelve vonultak, illetve a későbbi lauda-társaságok (13-16. század) játszhattak még szerepet ebben a vonatkozásban.

46 Erdélyi Zsuzsanna mutatott rá ez ideig a legteljesebben a vallásos népköltészet tárgykörébe tartozó archaikus imádság- és népénekhagyomány történeti gyökereire és az azt létrehozó kulturális-vallási áramlatokra. Ezen gazdag imádság- és énekanyag az ő véleménye szerint középkori irodalmi hagyományokban gyökerezik, s motívumállományának jelentős része a késő középkor vallási mozgalmai által kitermelt szakrális közköltészet emlékeinek tekinthető. Az Assisi Szent Ferenc példája és tevékenysége révén létrejött új szellemiség, a ferences mozgalom, majd az ennek nyomán jelentkező vallásos társulások és közösségek lassanként egész Európát behálózták és szellemi hatókörükbe vonták. A következő vallási közösségek formálták Európa lelki arculatát: a szerviták rendje, az alleluja-mozgalom, az önostorozók mozgalma, a közeli világvégét hirdető joachimita ferences eretnekség, a bianchi-mozgalom, s a jubilánsok Róma felé áradó hatalmas tömegei. A késő középkor emberének a lelkét a kiszolgáltatottság érzése uralta. Hogy miért? Örökösen háborúk dúltak, pápák és császárok hadakoztak, éhínség, pusztító járványok (pestis) tizedelték a lakosságot. Mindezt a nép Isten büntetésének gondolta, s menekvést csak a vezeklés révén remélt.

47 Vezekelni és szenvedni akartak az emberek, testileg és lelkileg, önmagukért és mások bűneiért - mint Krisztus. A lélek mélyén átélt belső vezeklés szellemi termékei voltak a Krisztus kínszenvedéséről és az Istenszülő Anya Fia elvesztése miatti fájdalmáról megemlékező imák és énekek. Miután ezek túlléptek Észak-Itália határain, elindultak vándorútjukra a nyugat-európai katolikus országokba, és Lengyelország közvetítése révén eljutottak a keleti szlávokhoz, köztük az oroszokhoz is. A szerkezetileg hármas tagoltságú Istenszülő álma orosz egyházi népénekek tartalmát röviden így lehet összefoglalni: 1. Az Istenszülő valamilyen szent, szakrális helyen elalszik és álmot lát. 2. Krisztus odamegy hozzá és megszólítja. A felzaklatott lelkiállapotú Istenszülő elmeséli álmát Krisztusnak, aki azt megfejti. Párbeszéd keretében, mely gyakran váltakozik az egyes szám harmadik személyű elbeszélésmóddal, értesülünk Krisztus születéséről, elfogatásáról, kínszenvedéséről, kereszthaláláról, feltámadásáról, mennybemeneteléről; az Istenszülő eljövendő haláláról, lelkének felviteléről a mennyekbe. (Az események dialogikus-epikus előadásmódja a középkori passiójátékok gyakorla42 KaMniacki 1888. 628-629. 43 Szövérffy 1957.47. 44 Erdélyi 1991. 51-142. 45 Veselovskij 1876a. 356, 360. 46 Hilmar 1966. 49. 47 Erdélyi 1991. 53, 99, 107.; Vö. Szántó 1987. 434-436, 471, 477-478. 601